Az Iliászt is Homérosznek tulajdonítják, de egyes tudósok szerint, nem lehet az Odüsszeia és az Iliász is Homérosz műve, mivel egy emberöltőnyi idő van a két mű keletkezése között. A trójai háború Kr e 1200 környékén volt, és igazából egy területszerző hadjárat volt. Schliemann ásatásai során felfedezte a város romjait. A történet alapvetően arra a kérdésre akar válaszolni, hogy mennyire fontos a hírnév?
Akhilleusz egy jóslat szerint, lehetett volna, egy hosszúéletű átlagos ember, vagy egy híres, ámde rövid életű hős. Ő az utóbbit választotta.
A mű 15.700 sorból áll, nyelvezete az ógörög ión, aiol dialektus keveréke, 24 énekből épülve fel. A tíz esztendeig tartó trójai háború utolsó előtti évének 52 napjának történéseit meséli el.
A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják. Sorsuk nagy részben az istenek kezében van. A trójai és görög sereg csatája egyúttal az őket támogató istenek harca is.
A mű egyetlen epizódja Akhilleusz haragját emeli ki. Agamemnón megsérti Apollón papját, mivel leányát ágyasává teszi. Apollón bosszút áll, s kilencnapi dögvésszel sújtja a görög sereget. Khalkász, a jós tanácsára Agamemnón óriási ajándékkal engeszteli ki Apollónt, ám kárpótlásul Akhilleusz gyönyörű szép ágyasát, Brisszészt veszi el. Akhilleusz megsértődik, s nem vesz részt a további harcokban, sőt azt kéri, hogy az istenek a trójai harcosokat támogassák, ne pedig saját népét, a görögöket.
Láthatjuk, ahogyan Zeusz maga veszi kézbe az Agamemnónnal szembeni bosszút. Menelaosz találkozik Parisszal, aki elrabolta feleségét, Helenét. A párbajt Menelaosz nyerné, ha Aphrodité istennő nem segítene Parisznak.
Zeusz közben vitázik feleségével, Hérával. Zeusz úgy gondolja, hogy akár véget is vethetne a trójai és görög sereg harcának. Vigyék tehát haza Helenét a görögök, s legyen vége a harcnak. Azonban Héra nem nyugszik, ameddig nem látja Trója vesztét, így tehát Zeusz elküldi Athénét, hogy újra háborút szítson.
A görögök győzelmet győzelemre halmoznak. Az elkövetkező énekekben láthatjuk, ahogyan az istenek hol az egyik fél, hol a másik fél megmentésére sietnek. Végül Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten is segítsen a harcosoknak. Azonban az első, aki ezt megszegi, maga Zeusz felesége, Héra.
Agamemnón el van keseredve, hiszen a legjobb görög harcosok közül sokat már elvesztettek. Úgy gondolja, hogy nem fog sikerülni Trója lerombolása, ezért a hazatérést fontolgatja.
Közben mindkét sereg kémeket küld az ellenség táborába. Görög oldalon Diomédész és Odüsszeusz, a trójai oldalon pedig Dolón, aki jutalomért vállalja a küldetést. Dolón már az út felénél lelepleződik, s bár mindent elárul, amit a két görög harcos tudni akar, Diomédész mégis megöli őt.
Hektór, Parisz testvére újult erőre kap, eljut seregével a görög táborig. Mindkét oldalon hősiesen küzdenek, sokan elesnek. Zeusz látja, hogy minden úgy zajlik, ahogyan a Sors elrendelte, ezért magukra hagyja a harcosokat. Poszeidón, a tenger istene, akinek unokája Akhilleusz, a görög sereg segítségére siet.
Zeusz nagyon mérges lesz, mikor látja, hogy az istenek a parancsára ellenére is támogatták a harcosokat. Patroklosz arra kéri társát, Akhilleuszt, hogy ha már a harcokban nem is kíván részt venni, legalább csodálatos fegyverzetét adja kölcsön neki. Akhilleusz odaadja, s arra kéri őt, ne akarja vele a várat bevenni, hanem elégedjen meg azzal, hogy elkergeti az ellenséget a hajóktól.
Látván Akhilleusz öltözetét, a trójaiak menekülni kezdenek. Patroklosz sok embert megöl, s nem hallgat Akhilleuszra, be akarja venni a várat, s megölni Hektórt. Sajnos Patrokloszt megöli Hektór, s ezzel mélységes gyász lesz úrrá Akhilleuszon. Édesanyja tanácsát kéri, aki azt javasolja, hogy addig semmiképp se vegyen részt a harcokban, amíg egy új fegyverzetet nem készítenek neki.
A XIX. énekben olvashatjuk, hogy Akhilleusz újra visszatér harcolni. A következő énekben Zeusz engedélyezi az isteneknek, hogy segítség a nekik szimpatikus sereget. Megtudjuk, hogy melyik isten kit támogat a harcban. Akhilleusz a Xanthosz folyóig kergeti az ellenséget, akik vagy a kardjától esnek el, vagy pedig vízbe fúlnak. Ezután tizenkét trójai ifjút fűz rabláncra, hogy majd Patroklosz halotti máglyájánál ölje meg őket.
Hektór az egyedüli trójai, aki kívül marad a falakon, s nem hallgatva senkire sem, szembeszáll Akhilleusszal. Hektórt már az istenek sem tudják megmenteni. Érzi, hogy ebben a harcban meg kell halnia, s már csak azért könyörög, hogy Akhilleusz adja ki holttestét. Akhilleusz megtagadja a kérést s miután megöli Hektórt, szekere mögé kötve hurcolja végig a csatatéren a holttestet.
Az utolsó előtti énekben Akhilleusz nekilát barátja eltemetéséhez. Áldozatot mutat be a holttest felett. Éjszaka megjelenik Patroklosz árnya, aki kéri, hogy minél hamarabb temesse őt el, hadd nyugodjon békében. Másnap reggel folytatódnak a temetkezés előkészületei –Akhilleusz feláldozza a tizenkét trójai ifjút, s megöli barátja kedvenc lovát és kutyáját is. Hektór holtestét azonban nem tudja bántani, hiszen azt az istenek védik, s éjszaka ambróziával szórják be.
Akhilleusz barátja tiszteletére versenyt hirdet csodálatos díjakkal, ő azonban nem vesz részt a versenyben annak érdekében, hogy senki elől ne vehesse el a győzelmet. A lovasversenyt Diomédész nyeri meg, az ökölvívást Epaiosz, s a birkózásban a nagy Aiász és Odüsszeusz, futásban pedig szintén az ithakai hős diadalmaskodik.
Végül Akhilleusz bosszút áll barátja gyilkosán, gyásza mégsem enyhül. Tizenkét napon át minden áldott reggel háromszor végighurcolja Hektor holttestét a porban. Az istenek döntenek: Zeusz úgy határoz, hogy most már ki kell adni Hektór holtestét. Priamosz elindul fia holttestéért, cserébe értékes ajándékokat visz. Éjszakára Akhilleusz megvendégeli Hektór apját, Priamoszt, s a háborúról beszélgetnek. Az éj leple alatt a király hazaindul Hermész segítségével, hogy fiát eltemethesse. Tíz napon keresztül készül fia méltó eltemetésére. A máglyán elhamvadt Hektór földi maradványait arányládába zárják, és sírhalmot emelnek fölé.
Még egyszer elnézést kell kérnem, de a téma sürgőssége miatt nem volt időm magamtól összerakni az Iliász történetét. Úgyhogy még egyszter köszönet a doksi.hu-nak. Itt a link, ahonnan átmásoltam:http://www.doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=46
2012. március 25., vasárnap
Odüsszeia története röviden
Az Odüsszeia szerkezetéről annyit kell tudni, hogy 24 énekből áll. Az első 4 éneket szokták Telemachiának is hívni, mivel Télemakhoszról szól, itt még nem szerepel Odüsszeusz. A 9-12 ének azért érdekes, mivel a múltban történik, és Odüsszeusz önmaga mesélli el megpróbáltatásait.
Első ének
A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz palotájába érkezett gyűlésre. Itt hosszas beszéd után megegyeztek, hogy Poszeidónnak ideje dühét csillapítania, hisz az összes égi akaratával mégse szegülhet szembe. Hermészt, a hírnököt elküldték a nimfához, hogy eressze a hőst szabadon, Athéné pedig Ithakába sietett, hogy Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak erőt öntsön a szívébe.
Ithaka
Bizony szüksége is volt szegény Télemakhosznak erőre és kitartásra, hisz házát kérők serege árasztotta el, kiknek céljuk az volt, hogy Odüsszeusz feleségének, Pénelopeiának a kezét maguk számára megnyerjék. Az asszony döntése azonban lassú volt, ezért naphosszat ott lebzseltek-élősködtek, minek köszönhetően a ház készletei rohamosan kimerültek. Ezen mérgelődött Télemakhosz, s apját hívta gondolatban segítségül, amikor Athéné inkognitóban megérkezett. Az istennő Mentészként, evezős Taphosz uraként mutatkozik be. Félrevonul a ház urával, s elmondja a fiúnak, hogy a ház ura érzése szerint nemsokára hazatér. Tanácsokkal is ellátja, hogy űzze el a kérőket, hívjon holnapra gyűlést össze, valamint, hogy utazzon el Püloszba, hol az isteni Nesztórt, majd Spártába, hol a szőke hajú Meneláoszt kérdezze apja sorsa felől. Pallasz ezután sietősen távozik, és a fiú megsejti, hogy nem földi halandóval volt dolga. Megnyugtatja anyját, a kérőket gyűlésbe hívja, aznap este azonban még velük mulat. Éjjel szobájában szíjjal feszíti meg a reteszt, és jövendőbeli utazásán gondolkozik.
Második ének
Ithaka
Hajnal jöttével Odüsszeusz szeretett fiúsarja gyűlésre hívja az akhájokat, és oda siet maga is. Isteni bájjal felkenve foglalt helyet apja trónusán, szemek tucatjai akadtak meg rajta. A nép színe előtt szólítja fel a kérőket, hogy hagyják el immár szülői házát, ne pusztítsák immár vagyonát. Szép szavú beszéde, hasztalan kesergése sem tudja azonban meghatni a más kenyerén élőket. Ezek anyja bűneit hozzák fel mentségül, ugyanis Pénelopeia három évvel ezelőtt egy halotti leplet kezdett fonni, amit esténként mindig visszabontott. A kérőket azzal hazudtolta, hogy akkor fog ismét nászra lépni, ha a művet befejezte. 3 év múltán végül sikerült leleplezniük, de döntésre még így se jutott. Télemakhosz és ellenfelei sajnos nem tudnak megegyezni, ezért Zeusz két sasmadarat küld intő jelnek. Halitherész Masztoridész, az agg jós ennek láttán megjövendöli Odüsszeusz visszatértét, a gőgős akhájok azonban ügyet sem vetnek szavára. Télemakhosz megfogalmazza vágyát, hogy Püloszba hajózik hírek kitudása végett, de megállapodásra ezután se jutottak, így a tanácsot kénytelen-kelletlen feloszlatták.
Odüsszeusz isteni fia a tengerhez vonult keseregni, itt azonban újólag erőt önt belé Athéné, természetesen nem saját alakjában. Ezután Athéné Télemakhosz alakjában járva a várost, hajót és kísérőket szerzett, a fiú pedig apja házába indult. Itt a kérők nem túl szívélyes fogadtatása közepette tette meg úti előkészületeit, titkába egyedül egy anyót avatott be, de előtte megeskette, hogy anyjának 12 napig nem fog beszélni útjáról. Athéné bűbájt bocsátott az akhájokra, így a kis csapat békében távozhatott a városból.
Harmadik ének
Pülosz
Az utazók Pülosz fövenyére érkeznek, ahol az emberek éppen bikaáldozatot mutatnak be Poszeidónnak. Athéné és Télemakhosz odamennek Nesztórhoz, az itteni királyhoz, aki felszólítja őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. Ez persze elég furcsa helyzet az inkognitóban lévő Athénének, hisz istentársának kell áldoznia, de az istennő végigjátssza szerepét. Télemakhosz ezután felfedi kilétét és utazása célját, valamint apja sorsa felől érdeklődik. Nesztór király elmeséli, mint vált sokfelé a görög sereg a trójai diadal után, szót ejt saját és Meneláosz hazatértéről, más hősökről is sokat megtudunk. Odüsszeusz útjáról azonban semmi híre, ezért azt tanácsolja jóeszű Télemakhosznak, látogassa meg Meneláosz spártai királyt, aki hajóival a fél világot bejárta. A bagolyszemű sas képében távozik, Télemakhoszt pedig Nesztór látja vendégül estére. Reggel ököráldozatot mutatnak be az istennőnek, majd Odüsszeusz fiúsarja Nesztór egyik fiának társaságában kocsin Spártába indul.
Negyedik ének
Lakedaimón (Spárta)
Meneláosz király éppen lánya és Akhilleusz fiának lakodalmán tartózkodik, feleségével, Helénével együtt. Eteóneusz, a király fegyvernöke fogadja a vendégeket, akik megmosakodnak, majd belépnek az uralkodó termébe, s mellette foglalnak helyet. A háziúr parancsára először elfogyasztják étküket, s csak utána fognak beszédhez. Télemakhosz ajkáról csodálkozó megjegyzés röppen el a hallatlan gazdagság láttán, amit a tulajdonos is meghall. Ennek hatására elmondja, hogy semmit sem ér ez a sok kincs, hisz oly sok barátja halt keserű halált az elmúlt időben, hogy szíve már semminek sem örülhet. Közben Odüsszeusz nevét is megemlíti, aminek hallatán annak fia elsírja magát, így félig le is leplezi kilétét. Felelevenítik a múlt eseményeit, s rövidesen a másik két férfi is elsírja magát. Szép Heléné azonban búűző szert szór italukba, amitől elfelejtik bánatukat. Így is történt, ezután pedig nyugovóra tértek, hogy a társalgást másnap kipihenten folytathassák. Meneláosz a következő történetet meséli el: "Egyiptom földjéről hazatérőben, éppen Pharosz szigete mellett vesztegelt, mert az istenek nem adtak szelet a vitorlák alá. Már az éhhalál kerülgette őket, amikor Eidotheé istennő segítségére sietett. Azt tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul Próteuszt, a tengeri vént, aki mellesleg az ő apja. Ő majd elmondja, hogy engesztelheti ki az isteneket. A király meg is fogadta a tanácsot, s társaival fókának öltözve elkapták a vént. Rövid tusa után az megadta magát, és válaszolt a kérdésekre. Itt tudta meg Meneláosz, hogy Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa tartja fogva, aki nem tud hazatérni hajó és társak nélkül. A király ezután kiengesztelte az isteneket, és visszatért Spártába." A háziúr így fejezte be történetét, majd felszólítja Télemakhoszt, hogy vendégeskedjen még 12 napig nála. A fiú azonban nem akarja várakoztatni társait, ezért gazdag ajándékok kíséretében visszatér Püloszba.
Ithaka
Ithakában közben rájönnek Télemakhosz eltűnésére, s a kérők merényletet terveznek ellene. Elképzelésük szerint a szamoszi szorosban csapnának le rá hazatérőben. Medón azonban kihallgatta őket és elmondta Pénelopeiának a fenyegető híreket. Az asszony egészen kétségbeesik, hisz fia elutaztának hírét és a készülődő merénylet hírét egyszerre tudja meg. Athénéhez fohászkodik segítségért, aki meg is hallgatja kérését. Nehezen jött álmában az istennő parancsára húga jelenik meg, aki megnyugtatja, fiát a bagolyszemű fogja megvédeni.
Ötödik ének
Olümposz
Az istenek -Poszeidón kivételével- újra tanácsba gyűlnek. Itt Athéné ismét sürgeti Odüsszeusz ügyének rendezését. Így tehát elküldik az isteni hírnököt Kalüpszó nimfához, hogy eressze már végre foglyát szabadon. Az istenek akarata szerint a hősnek tutajon kell elhagynia a szigetet.
Kalüpszó nimfa szigete
Hermész megérkezik a gyönyörű szigetre, és felszólítja az istennőt, engedje el rabját. A nimfa meglehetősen dühbe gurul emiatt, de kénytelen engedelmeskedni Zeusz akaratának. Odüsszeusz 4 nap alatt tutajt épít, és az ötödik napon ezen elhagyja a szigetet az istennő által ajándékozott elemózsia kíséretében. Az út tizenhetedik napján megpillantja a földet, Poszeidón viszont vihart bocsát rá, amiben kis híján életét veszti. Leukotheé halandóból lett istennő azonban megsajnálja, és ajándékul egy fátylat ad neki. Amikor hősünk tutaja szétesik, leveti ruháját, ezt csavarja teste köré, és így úszik két napig a szárazföld felé. A part menti sziklákon majdnem összezúzza testét, de végül Athéné segedelmével sikerül egy folyó torkolatában kiúsznia. A fátylat visszadobja a tengerbe, hisz így kérte az istennő, ő pedig avarba burkolózik a lombok alatt, s elnyomja az álom.
Hatodik ének
A phaiákok földjén
Miközben hősünk álmát alussza a lombosban, Athéné egy lány alakjában megjelenik az itteni király, Alkinoosz lányának álmában. Azt tanácsolja neki, hogy másnap vigye el mosni ruháit a mosógödrökhöz, mert közeleg házasságának napja, amire tiszta öltözékkel kell készülni. A lány így is cselekszik reggel, és édesapja engedélyével két szolgálóleány kíséretében elindul egy szekéren. Kísérői segítségével elvégzi a munkát, ezután megfürdik a folyóban, és éhségét csillapítja. Ekkor ébred fel Odüsszeusz, s szemérmét ágakkal-levelekkel takargatva odamegy a lányokhoz. Megviselt külsejének köszönhetően a lányok értelemszerűen megijednek tőle, de Nauszikaá királylány erőt vesz magán, és szóba áll a jövevénnyel. Hamar rájön nemes származására, oltalmába fogadja, megfürdeti a folyóban, ruhát és ételt-italt ad neki. Azt azonban már nem engedi meg neki, hogy vele együtt menjen apja házába, tudniillik fél a rossz nyelvektől. Csak Athéné szent ligetéig vezeti el, itt kell megvárnia, míg a lány visszaér a palotába, s csak ezután indulhat el oda ő is. Előtte egy fohászt rebeg el istennőjéhez.
Hetedik ének
A phaiákok földjén
Nauszikaá visszatér apja házába, és visszavonult hálójába. Odüsszeusz ezután indul el céljához. Athéné egy hajadon képében vezeti el a díszes házhoz, valamint ködöt is bocsát rá, hogy a gőgős lakosok ne láthassák meg. Azt tanácsolja a hérosznak, hogy boruljon Árété királynő lába elé, így kérjen segítséget utazásához. A palota ércfalai és gyönyörűséges kertje ámulatba ejtik hősünket. Bámészkodva lépi át a ház kapuját. Még mindig nem láthatja senki, csak akkor foszlik le róla a láthatatlanság, amikor az úrnő lábát átöleli. Érthető módon először nagyon meglepődnek, aztán étellel-itallal kínálják vendégüket. Odüsszeusz beszámol utazásának végső részéről, sőt még a királylányt is tisztázza az alól, hogy nem személyesen vezette a vendéget a házba. Azt mondja, hogy ő akarta ezt így, nehogy a király megharagudjon. Alkinoosz biztosítja róla, hogy minden segítséget meg fog adni neki a hazatérésre. Rövid idő múlva aludni térnek.
Nyolcadik ének
A phaiákok földjén
Alkinoosz gyűlésbe hívja a phaiákokat, hogy vendégük támogatásáról tanácskozzanak. Ebben Athéné is segít, ugyanis hírnök képében járja a várost. Ráadásul isteni bájt hint Odüsszeuszra, amiért is a nép nagyon megbámulja szép alakját. A gyűlésen elhatározzák, hogy egy bárkát és ötvenkét derék ifjút adnak a vendég mellé az útra. Majd visszatérnek a palotába, ahol lakoma közben Démodokosz lantos zenél, aki ugyan vak, de gyönyörűen tud muzsikálni. A dalnok Odüsszeusz és Akhilleusz viszályáról zeng ódát, ami megríkatja hősünket. Ezt azonban csak a király veszi észre. Az étkezés után a piactérre mennek, ahol versenyeket rendeznek diszkoszvetésben, birkózásban, ugrásban és futásban. Az ifjak Odüsszeuszt is megkérdezik, nincs-e kedve játszani, ő azonban szeretne távol maradni a részvételtől. Emiatt Eurüalosz csúnya sértést vág fejéhez, amiért Odüsszeusz szívében keserű harag gyúl. Megfogja a legnehezebb diszkoszt, és olyan messzire hajítja, amennyire senki se tudta. Majd harci erényeiről zengedezik egy sort, de eddigre már csillapul dühe. A király táncot rendeztet, amelyben fiai a főszereplők. Hősünk megdicséri az ifjak tánctudását, amiért Alkinoosz gazdagon megajándékoztatja a többi phaiák fejedelemmel egyetemben. Eurüalosz egy ezüstmarkolatú kardot ajánl fel neki engesztelésül. Este a bajnokot megfürdetik, egy szép ládába pakolják kapott holmiját, amire ő maga köt különleges csomót. Később újra a dalnok énekét hallgatják Trójáról, amin újra elsírja magát. A király ekkor megkéri, hogy feddje fel végre kilétét, lakhelyét és utazása történetét.(Megjegyzés: érdemes megfigyelni, hogy akkoriban a vendéglátás szokásai mennyire mások voltak, és hogy mi ma mennyire bizalmatlanok vagyunk vendégeinkkel az ókori görögökhöz képest.)
Kilencedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Küklopeia
Odüsszeusz részletesen bemutatkozik házigazdáinak, majd nekikezd viszontagságos kalandjait elbeszélni. Miután társaival Tróját elhagyták, a kikón nép Iszmarosz országába vetette őket a szél, amit bizony rendesen feldúltak. Katonái azonban rendesen lerészegedtek, így az ellentámadásba lendülő ellenség rendet vágott soraik között. Hősünk megmaradt társaival hajókon hagyta el a vészterhes partokat. A kegyetlen sors a Küklópszok földje felé kergeti a hajóhadat. Itt először egy szép kis lakatlan szigeten kötnek ki, majd másnap Odüsszeusz egy hajóval és néhány társával a többieket hátrahagyva átutazik a szárazföldre. Az itt lakóknak ajándékul mézédes bort visznek, amit még a hadizsákmányként szereztek. Betérnek az egyik Küklópsz barlangjába, megcsodálják annak hatalmas méreteit, és fogyasztanak az itt található sajtokból. Hősünk 12 társat vitt magával, a többiek a hajón maradtak. Ők sürgetik, hogy inkább távozzanak, vezérük viszont beszélni óhajt a ház urával. Rövidesen haza is ér a hegyméretű óriás, a Küklópsz, akinek csak egy szeme van, és betereli juhait a barlangba, aminek szája elé egy óriási követ gördít. Odüsszeusz köszön neki, és a vendégszeretet és Zeusz nevében kéri, adjon nekik szállást éjszakára, sőt esetleg ajándékozza is meg őket. A Küklópsz csak nagyot nevet ezen, kijelenti, hogy isten neki nem parancsol, megöli hősünk két társát és elfogyasztja őket vacsorára. Leleményes Odüsszeusz szörnyen megharagszik emiatt, keserű könnyeket hullat, és azt fontolgatja, hogy álmában leszúrja-e az óriást. Utóbb erről lemond, mert így ők sem tudnák elgörgetni a követ a barlang elől, és éhen halnának. Inkább vár másnap reggelig. A szörny másik két társával reggelizik meg, kitereli nyáját, és visszagurítja a követ. Az emberek vezérük vezetésével kihegyeznek egy óriási karót, majd elrejtik az ürülékben. Amikor a Küklópsz este visszatér, megint ritkítja az emberállományt. Odüsszeusz borral kínálja meg, amitől az lerészegedik, és álomba merül. Odüsszeusz Senkise néven mutatkozik be neki. Az est folyamán az akhájok előveszik a nagy karót, és a Küklopsz szemébe szúrják. A szörny felüvölt, fajtársait hívja segítségül, akik azonban nem segítenek neki, hallván, hogy Senkise bántotta. Az óriás elmozdítja a sziklát, várva, hogy a görögök ki próbálnak majd menni, és akkor majd lecsap rájuk. Hősünk azonban nagy cselt eszel ki: juhok aljára kötözik magukat, így menekülnek meg. Az óriás így nem érzi kezével testüket. A vezér leoldozza társait az állatokról, és együtt a hajóba terelik a juhokat, majd tengerre szállnak. Innen próbál szócsatát vívni az egyszeművel, aki az élces szavakra sziklákkal válaszol. Szerencsére ezek nem tesznek kárt a hajóban, a szörny azonban apjához, Poszeidónhoz fohászkodik, hogy ne engedje megvakítóját hazatérni, és hogy veszítse el követőit is. Az akhájok visszatérnek a többiekhez, megsiratják társaikat és megosztoznak a zsákmányon, majd bárkára szállnak, és tovább mennek keserves útjukon.
Tizedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Aiolié
Hősünk és társai Aiolié rézfallal övezett szigetére vetődnek Küklopeiából való távoztuk után. Itt Aiolosz Hippotadész él jómódban családjával, és egy hónapon keresztül vendéglik a messzi földről érkezett vándorokat. A háziúr nagy ajándékot ad Odüsszeusznak: egy tömlőbe zárja a süvöltő szeleket, melyek a bárka útját akadályozhatnák, egyedül a csendes Zephírt hagyja szabadon, így bocsátja az akhájokat útjukra. A segítségnek köszönhetően nagyszerűen haladnak hajóikkal. Már-már az otthoni föld partjait vélik látni, amikor borzalmas katasztrófa történik. Mialatt vezérük ugyanis elszundít a nagy fáradtságtól, a katonák irigységüktől eltelvén felbontják a tömlőt, mily ajándékot kaphatott uruk Aiolosztól. Ezzel azonban útjukra engedik a vad szeleket, amik felkorbácsolják a tengert és eltérítik a helyes irányból a flottát. Visszakerülnek Aioliéra, ahonnan azonban kiutasítják őket, mondván, az istenek akaratával ők sem dacolhatnak. Keseregve indultak innen útnak, majd a laisztrügonok honába érkeztek.
Télepülosz
A görögök küldöttséget menesztenek az itteni királyhoz. Ezt a földet azonban gonosz óriások lakják, királyuk megeszi a küldöttek egy részét, a nép pedig ember nagyságú kövekkel igyekszik elpusztítani az emberek flottáját. Meg kell hagyni, nem kevés sikerrel. Csak egyetlen bárka menekül meg a borzalmas kőzáporból, ezen -talán mondanunk sem kell- utazik hősünk is.
Aiaié
A bátor akhájok szomorúan kötnek ki egy ismeretlen szigeten. Letargiájukból Odüsszeusz rázza fel őket, aki egy szarvast ejt el dárdájával, amiből este nagy lakomát rendeznek. A megjavult hangulatot az rontja el újból, amikor vezérük kijelenti, követséget akar küldeni a sziget urához. Végül beleegyeznek, és sorsot húznak. Eszerint a menetet Eurülokhosz vezeti, Odüsszeusz pedig a hajónál marad. A földet egyébként Kirké istennő kormányozza, aki az embereket állattá szokta változtatni. Így járnak a görögök is, miután fogyasztanak a mérgezett ételekből, disznóvá lesznek. Egyedül Eurülokhosz tud elmenekülni, és ijedten újságolja el a hírt a többieknek. Odüsszeusz társai minden ellenkezése dacára elmegy kiszabadítani társait. Útközben Hermész látja el tanácsokkal, hogy állhat ellen a nimfa bájának. Ez sikerül is neki, minek következtében Kirké békét köt vele, szabadon engedi barátait, azaz visszaváltoztatja őket, majd egy évig vendégül látja őket. Távoztuk előtt közli a görögökkel, hogy az Alvilágba kell hajózniuk, azért, hogy találkozzanak egy nagy jós lelkével, aki majd elmondja nekik, mikor térhetnek haza. Céljuk mibenlététől rettegve kelnek útra a sokatjárt vándorok.
Tizenegyedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Neküia
Hősünk bárkája immáron az Ókeanosz mély vizei fölött ringatózik. A kimmeriosz nép városát érintvén érik el céljukat, Hádész birodalmát. Itt partra futtatják hajóikat, majd gödröt ásnak, és különféle áldozatokat mutatnak be a holtaknak, többek között állatáldozatot is. Az árnyékléten tengődők csakhamar meg is jelennek, Odüsszeusz azonban visszatartja még őket a friss vértől. Addig nem kaphatnak belőle, amíg oda nem hívják Teiresziászt. Mialatt a jós odaérkezik, a vezér egyik katonájának lelkével beszél, aki még Kirké szigetén pusztult el egy szerencsétlen baleset következtében. A harcos azt kívánja urától, hogy az majd állítson neki méltó síremléket Aiaié szigetén. Ő ezt természetesen meg is ígéri. A jós csakhamar megérkezik és megízleli az élet nedűjét, ezután felvilágosítást ad a szerencsétlen görögnek. Megjövendöli neki hosszas, szenvedéssel teli bolyongását, mert Poszeidón isten dühös lett rá fia, a Küklopsz megvakításáért, sőt két lehetséges jövőt is felvázol előtte. Amennyiben nem bántják Héliosz teheneit, kevesebb bajjal is hazatérhetnek, míg ellenkező esetben Odüsszeusznak el kell veszítenie társait és még sokáig szenvednie. A bölcs beszél neki a kérők majdani elveszejtéséről is, valamint, hogy hazatérte után egy különleges országba kell zarándokolnia, és ott áldozatot bemutatnia. Az öreg többet nem hajlandó beszélni. Láertész fia ezután még édesanyja lelkével vált néhány szót az otthoniakról, majd Agamennóntól hallgatja meg tragikus történetét. Sok híres görög nővel is beszélget, majd Akhilleusszal is társalog. Végül megpillantja Héraklész árnyékalakját is, Aiászt is megpróbálja kiengesztelni, bár hasztalanul. Egy idő után hősünk joggal tartani kezd a holtak tömegétől, ezért inkább hajóra száll és itthagyja ezt a keserű vidéket.
Tizenkettedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Aiaié
Odüsszeusz és csapata visszatér az Alvilágból Aiaié szigetére Kirké istennőhöz. Legelőször is elhamvasztják elesett társukat a fegyvereivel, majd nagy lakomát ülnek a nimfa honában. Később Kirké félrevonja hősünket, és felvázolja előtte a majdani útján található lehetséges veszélyeket. Először a Szirének sziklái mellett kell majd elhaladniuk, azonban aki meghallja éneküket, mindenképpen hozzájuk és ezzel vesztébe rohan. Ezután vagy Szkülla szörny szirtje alatt haladhatnak el, aki minden hajóról hat embert ragad el hat fejével, vagy más borzalmas utakat választhatnak. Mindenesetre Szkülla felé tűnik a "legbiztonságosabbnak". Majd Héliosz teheneinek szigetére fognak érkezni, de ezekben kárt tenniük nem szabad, mert akkor nem várt veszedelmek zúdulhatnak nyakukba. Másnap hajóra is szállnak a bátor utazók, s vezérük közli velük a jóslat Szirénekre vonatkozó részét. Védekezésképpen mindenkinek viaszt tömnek a fülébe, kivéve Odüsszeusznak, aki hallani akarja az igéző dalt, ezért az árbochoz kötözteti magát. Így is történik, Odüsszeusz hallva a gyönyörű éneket, el akarja oldoztatni magát, de társai a parancs értelmében csak még erősebben megkötözik. A veszély elmúltával persze eloldozzák, és a viaszt is kiszedik füleikből. Később Szkülla szirtjéhez érnek, hősünk elhatározza, elpusztítja a bestiát. Figyelmét azonban egy pillanatra eltereli egy felcsapó vízoszlop, és ezalatt a gonosz hat derék hajóst ragad a halálba. Odüsszeusz kénytelen tétlenül szemlélni barátai pusztulását. Rövid utazás után Héliosz teheneinek szigetére érnek, amit két nimfa őriz. Hősünk könyörög társainak, hogy ne kössenek ki ezen a szigeten, ők azonban nem hallgatnak szavára. Később bekövetkezik a legrosszabb is: Odüsszeusz távollétében az éhségtől elragadtatva lemészárolnak néhány tehenet élelemnyerési célzattal. Emiatt az istenek megdühödnek rájuk, és amikor továbbhajóznak, ronccsá törik bárkájukat. A vészt egyedül Odüsszeusz éli túl, aki fadarabokon hánykódva hihetetlen szerencsével újra átvergődik Szkülla bérce alatt, majd Kalüpszó nimfa szigetére vetődik. Hősünk itt fejezi be elbeszélését.
Tizenharmadik ének
A phaiákok földjén
A phaiákok illő pompával, áldozatokkal és ajándékokkal búcsúztatják a messzeföldről érkezett vándort, majd bárkát adnak alája és egy sólyom sebességével repítik haza Ithakába. Itt kiszállítják a hőst ajándékaival együtt, és visszatérnek honukba. Poszeidón azonban megharagszik rájuk és a városuk előtti szorosban kővé változtatja hajójukat, így sziklagyűrűbe zárja a várost. Alkinoosz és hívei áldozatot mutatnak be, hogy megengeszteljék a haragvó égieket.
Ithaka
Odüsszeusz először nem ismeri fel szülőföldjét, mert Athéné ködöt bocsátott szemére. Kétségbeesve fohászkodik Zeuszhoz, és kincseit számlálgatja. Nem ismeri fel a fiatal lányként arra sétáló istennőt, és azt a mesét találja ki, hogy Krétáról érkezett vándor. Athéné megmosolyogja furfangos híve cselfogásait, majd felfedi előtte kilétét. Ekkor Láertész fiúsarja természetesen felfedi lapjait, és illően köszönti az égilakót. Rövid diskurálás után a kincseket a nimfák barlangjába hordják és tanácskoznak. Eszerint Athéné Télemakhoszhoz indul, Odüsszeusz pedig hű kondásához, Eumaioszhoz. Előtte azonban az istennő elcsúfítja alakját, hogy ne ismerjék fel az otthoniak.
Tizennegyedik ének
Ithaka
Odüsszeusz tehát öregember képében keresi fel hű szolgálóját, és majdnem megjárja a vad kutyákkal, de végül a kondás megmenti karmaik közül. Szívesen fogadja, két malacot vág neki eleségnek. A beszélgetés gazdája felé terelődik, akit nagyon sirat a hű cseléd, és már teljesen lemondott viszontlátásról. Az öreg ugyan megjósolja, hogy az nemsokára haza fog térni, de a kondás nem hajlandó hinni neki. Panaszkodik viszont a kérőkre, akik minden vagyont felesznek, elpusztítanak. A vén előadja "élettörténetét", ami persze teljesen eltér a valóságtól. Krétai hadvezérnek adja ki magát, aki hasztalan szeretne szülőföldjére visszatérni. Este megkerül a többi kondás is és egy szép nagy hízót áldoznak fel, ebből is vacsoráznak. Odüsszeusz még egy utolsó próbára állítja hű szolgálóját: köpenyt kér tőlük, és álmában valóban ráteríti a sajátját a jószívű kondás.
Tizenötödik ének
Lakedaimón
Athéné istennő Spártába siet, ahol felébreszti a szendergő Télemakhoszt. Közli vele, hogy ideje megtérnie hazájába, figyelmezteti a rá leső kérőkre, valamint részletes instrukcókkal látja el hazatértét illetően. Odüsszeusz sarja elbúcsúzik Meneláosztól, aki gazdag ajándékokkal bocsátja útjára, majd társával Pülosz felé fordul. Azonban még ezelőtt szép Heléné egy sas láttán megjósolja apja hazatértét. Püloszhoz érve Télemakhosz sietve hajóra száll, mert nem óhajt Nesztór miatt késedelmet szenvedni. Hajójára enged egy Argoszból érkezett Theoklümenosz nevű szökevényt, aki embert ölt, és egy jós fia. Amikor Ithakába érnek, Odüsszeusz sarja a kondáshoz siet először, míg társait útnak indítja a város felé.
Ithaka
Időközben Odüsszeusz újabb próbának veti alá hű szolgáját. Megjátssza, mintha a városba szeretne menni, mert kíváncsi, hogy marasztalják-e vajon, vagy örülnek, hogy szabadulhatnak tőle. A kondás természetesen nem kívánkozik a dölyfös kérők közé ereszteni. Hősünk szülei felől is tudakozódik, majd meghallgatja házigazdája élettörténetét. Eumaiosz igazából királyfi volt egy távoli országban, de gonosz emberek még kiskorában elrabolták onnan és eladták szolgának Láertésznek, Ithaka királyának. Azóta él itt szolgálóként, a sertésekre ügyelve.
Tizenhatodik ének
Ithaka
Télemakhosz belép a kondás kunyhójába, aki nagyon megörül a váratlan vendégnek. A gazda szól szolgájának, hogy menjen be a városba, és üzenje meg anyjának hazatértét. Eumaiosz így is cselekszik, és mialatt távol van Odüsszeuszt újra ifjúvá változtatja Athéné. Apa és fia hosszú idő után újra találkoznak, sokáig csak zokognak örömükben. Megbeszélik, miként fogják a gonosz kérőket elveszejteni. Mire a kondás visszaér, Odüsszeusz újra öregemberré változik vissza. Közben visszatér a városba a kérők gyilkos hajója, amelynek utasai bosszankodnak tervük meghiúsultán. Újabb merényletet akarnak az isteni sarj ellen szőni, de a visszafogottabbak még csillapítják indulatukat.
Tizenhetedik ének
Ithaka
Télemakhosz visszatér palotájába, ahol legelőször is édesanyját köszönti, majd vendégét fogadja vissza társától. Ezután megfürödnek, új ruhát vesznek, és étkezni mennek. Közben a fiú beszámol a megtudakolt hírekről, amelyekkel meglehetősen felzaklatja anyját. Majd a vendég is jóslásokba bocsátkozik, miszerint Odüsszeusz már visszatért honába, csak esetleg még kilétét nem fedte fel. A diskurzus után a kérőket is étkezni hívják. A kondás és a koldusnak öltözött Odüsszeusz is elindul útjára, persze ők lassabban haladnak. Találkoznak a juhok őrzőjével, aki hangos szóval káromolja őket, még meg is rúgja urát. Az azonban csak fogcsikorgatva nézi, de nem támad rá. A pásztor elviharzik mellettük, ők is folytatják útjukat. Amikor a palotához érnek, a kondás megy előre és csak utána a koldus. Az ajtóban megpillantja kutyája, Argosz, aki azonnal holtan esik össze gazdáját megpillantván. Odabent először a ház urától kap ennivalót, majd a kérőktől kunyerál. Egyedül Antinoosz nem hajlandó neki adni semmit, sőt még egy zsámollyal is megdobja. Ilyetén viselkedését még társai sem helyeslik. A ház úrnője beszélni szeretne vele, ő azonban türelmét kéri estéig, hogy akkor nyugodtan, négyszemközt maradhassanak.
Tizennyolcadik ének
Ithaka
Arnaiosz, a koldus, akit errefelé csak Írosznak ismernek, betér Odüsszeusz házába. A kérők bíztatására távozásra vagy harcra szólítja fel hősünket. Ő először megpróbálja szavakkal nyugvásra bírni, de miután ez nem megy, vállalja a birkózást. A tét nagyon "komoly": ha Írosz veszít, egy kegyetlen király országába fogják küldeni, a győztest viszont mindennapi eledel és egy finom csemege illeti meg. Athéné istennő megacélozza Odüsszeusz izmait, aki így könnyedén töri csontját ellenfelének. Írosz ezután természetesen magatehetetlen állapotba kerül. A győztes megkapja jutalmát, a finom eledelt. Hősünk ezután figyelmezteti az egyik derekabb kérőt, Amphinomoszt, hogy térjen haza, az azonban nem hajlik szavára. Pénelopeia később isteni szépséggel övezetten lép a kérők közé, beszélni fiával. A kérőket erre mind nagy vágyakozás fogta el iránta, ajándékkal is kedveskedtek neki. Este egyik szolgálólány vérig sérti Odüsszeuszt, de az nem tesz erre megtorló lépéseket. Egyik kérővel is szópárbajba keveredik, aminek hatására egy zsámoly repül felé a levegőben, ez azonban nem őt, hanem a pohárnokot találja el. Itt azonban Télemakhosz közbelép, és hazaküldi a gazokat.
Tizenkilencedik ének
Ithaka
A kérők távozása után Télemakhosz és apja isteni megvilágítás mellett a hálóterembe hordják a palotában található összes fegyvert, a majdani támadás előkészületeként. Ezután a fiú lefekszik aludni, az apa pedig -természetesen inkognitóban- beszélget feleségével. Szemrebbenés nélkül végigmondja állítólagos élettörténetét, majd az Odüsszeuszról megtudott "információkat" is. Ezzel nagyon meglágyítja az úrnő szívét, aki ezért mindenféle kényelemben akarja részesíteni. A koldus azonban elutasítja ezt, ő megelégszik egy idős asszony által végrehajtott lábmosással. A sors úgy hozza, hogy ez az anyó éppen a dajkája lesz, aki felismeri Odüsszeusz lábán egy vadkanvadászatkor szerzett sebet. Hősünk azonban titoktartásra kötelezi, amit ő meg is fogad. A lábmosás után Pénelopeia egy különös álmáról beszél neki, ami Odüsszeusz hazajöttét jövendöli meg. Ő azonban nem hisz ebben, ezért íjászversenyt óhajt rendezni, aminek győztese vehetné őt feleségül. A feladat tíz balta fejének a lyukán átlőni, mert Odüsszeusz ezt hajdanán meg tudta csinálni. Hősünk persze helyesli az ötletet.
Huszadik ének
Ithaka
Odüsszeusz kénytelen végignézni, ahogy szolgálólányai a kérők ágyába igyekeznek. Dühét azonban elnyomja, és a bosszút melengeti szívében vagyonának harácsolói ellen. Erős kétségek gyötrik azonban a győzelemmel kapcsolatban. Ezeket Athéné istennő oszlatja szét, aki nagy önbizalmat önt bele. Pénelopeia sírással tölti az éjt, mert szíve szerint inkább a halált választaná, minthogy férjénél silányabb férfival kelljen megosztania ágyát. Reggel hősünk csodajelet kér Zeusztól, amit meg is kap. Mennydörgést hall, valamint az egyik cseléd hangosan gyalázza a kérőket. Télemakhosz felébredvén kitakaríttatja a házat, majd a vendég hogyléte felől tudakolózódik. Rövidesen megérkezik a kondás, a gonosz Melantheusz és Philoitiosz pásztor, aki kedvesen fogadja az öreg koldust. A kérők újonnan tervezgetik a háziúr elleni merényletet, végül azonban mégiscsak későbbre halasztják. Megkezdődik a díszes nagy lakoma, ahol Télemakhosz felszólítja a részvevőket, ne veszekedjenek és erőszakoskodjanak. Az egyik kérő mégis egy ökörlábat vág a szegény koldus fejéhez, akinek még sikerül utolsó pillanatban lebuknia. Télemakhosz alaposan lekorholja az arcátlant, amit mindenki kénytelen helyeselni. Megkérik a fiút, hogy az sürgesse édesanyja esküvőjét. Ő közli, hogy nem dobhatja ki anyját házából, mire ők nagy nevetésre fakadnak. A jós megjövendöli csúnya végzetüket, ők azonban nem hallgatnak rá és elbocsátják maguktól. A hátralevő időt Télemakhosz bosszantásával és vendégei szidásával töltötték a szemtelenek.
Huszonegyedik ének
Ithaka
Pénelopeia tehát belép a palota kincstárába és megragadja Odüsszeusz visszacsapó íját. Ezt viszi a kérők elébe, hogy mérjék meg vele tudásukat. A feladat 12 fejsze fokán átlőni, és a győztes nyeri az úrnő kezét. Maga Télemakhosz is megpróbálkozik az íjat felajzani, hogy anyja házasságát elodázza, de ehhez kevés az ereje is, valamint apja jelzésére nem is próbálkozik. A kérők is hasztalan próbálkoznak meg az íjat felajzani, gyengék is ők ehhez. Odüsszeusz ezalatt felfedi kilétét két hű szolgája a kondás és a pásztor előtt. Azok sírva fakadnak, és csak uruk parancsára hagyja azt abba. Hősünk beavatja őket tervébe, majd visszatérnek a versenyzőkhöz. A kérők láng felett melegítik, faggyúval kenik az íjat, de még így sem sikerül lőniük vele. Végül úgy határoznak, másnapra halasztják a dolgot, addig még áldozhatnak és az istenek segítségét kérhetik. A koldus azonban kéri őket, hadd próbálkozhasson meg ő is. Először nem akarják megengedni neki, de végül Télemakhosz és Pénelopeia közbenjárására belemennek a dologba, persze azzal a feltétellel, hogy ő nem veheti el Pénelopeiát még győzelem esetén sem. Ezalatt Pénelopeia fia intésére felvonul termeibe, az egyik szolgáló intésére a nők magukra zárják az ajtókat. A derék pásztor az udvari ajtót is jó erősen sással köti be. A koldus pedig megpendíti a húrt, mely gyönyörű égi hangzatot kelt. Elsőre átlövi a tizenkét fejsze fokát, a kérők nagy álmélkodására, majd jelt ad Télemakhosznak, hogy kezdődik a mészárlás.
Huszonkettedik ének
Ithaka
Odüsszeusz a terem küszöbére lép, maga elé helyezi nyílvesszőit, és legelőször Antinooszra céloz. A lövedék meglepetésszerűen szelte át nyakát, és életét vette. A kérők még mindig nem jöttek rá hősünk kilétére, így le akarnak számolni az arcátlan koldussal. Ő erre megvallja az igazságot, így azok először kegyelemért esedeznek. A bajnok azonban rendíthetetlen, Eurümakhosz is belátja ezt, ezért karddal támad rá. A nyílvessző máját fúrta át. A következő támadót Télemakhosz kelevéze teríti le, majd a derék fiú a fegyvertárba siet, ahonnan gyilkos szerszámokat és vérteket hoz apjának, a két hű szolgálónak és persze magának. Ekkor azonban fordul a hadiszerencse, ugyanis az áruló szolga, Melantheusz is eljut a fegyverraktárhoz, így ő is felfegyverezheti sajátjait. Amikor viszont másodszorra próbálkozik, a két szolga már elkapja, erősen gúzsbaköti, és felhúzza a tetőgerendákra. A harc folytatódik, és Pallasz Athéné is megjelenik Mentór képében, így serkentve Odüsszeuszt harcra. A harcba azonban még nem avatkozik be, fecskemadárrá változik, és így gubbaszt a gerendán. Gyilkos öldöklés veszi kezdetét, melyben végül a ház urai kerekednek felül. Végül Athéné istennő is megforgatja pajzsát, így veti magát a csata hevébe. A bátor harcosok senkinek sem kegyelmeznek, csak a dalnokot és a hírnök, Medónt hagyják életben Télemakhosz tanácsára. Miután a mészárlás befejeződött, Odüsszeusz azzal a 12 szolgálólánnyal takaríttatja fel a mocskot, akik hűtlenek voltak hozzá. Majd Télemakhosz felköti őket az udvaron a fára. Melantheusz is csúnya véget ér: orrát, fülét levágták, szemérmét kitépték, végtagjait tönkrezúzták. A győztesek a piszkos munka után lemossák magukról a vért, majd a dajka Odüsszeusz elé vezeti a még életben lévő szolgálólányokat.
Huszonharmadik ének
Ithaka
Eurükleia izgatottan siet úrnőjéhez, tudtul adni, hogy férje hazaérkezett és a kérők elpusztultak. Az utóbbit még csak-csak elhiszi az asszony, de férjének hazatértét el sem tudja képzelni. Elindul személyesen, hogy meggyőződjön az eseményekről. Amikor megpillantja jó urát, nem tudja, mit tegyen, mert ugyan az nagyon hasonlít volt férjére, ruhája nem erre utal. Ezért olyan dolgokról kéri, hogy beszéljen, amiket csak ők ketten ismernek. Ő azonban először megmosakszik, majd utasítja szolgálóit, csapjanak mulatozást, hogy az utcán azt higgyék, bekövetkezett a házasság. Így is tesznek. Pénelopeia utasítja Eurükleiát, vesse meg férje ágyát a tornácon. Odüsszeusz azonban felismeri a próbatételt és elmondja, hogy ő az ágy egyik lábát, egy ott állt élő fából készítette, így azt arrébb vinni képtelenség. Ekkor a szerelmesek egymás karjába borulnak és talán egész hajnalig sírtak volna, ha Athéné istennő fel nem tartja Hélioszt égi útján. A sírást befejezvén Odüsszeusz beszámol róla, milyen úttal kell majd kiengesztelnie Poszeidónt. Majd együtt a hitvesi ágyba vonulnak, ahol elmesélik egymásnak a hosszú idő alatt esett kalandokat. Reggel felébredvén hősünk azt tanácsolja feleségének, vonuljon fel cselédeivel a felsőházba, ő pedig fiával és két szolgájával apjához indul.
Huszonnegyedik ének
Tartarosz
Hermész az Alvilágba vezeti a kérők lelkét, ahol azok találkoznak az épp beszélgető Akhilleusszal és Agamemnónnal. Az újonnan érkezettek elmondják történetüket, s hogy mint számoltak le velük. Agamemnón ehhez csak annyit fűz hozzá, hogy dicséri Pénelopeia asszonyi erényeit, amiért ilyen hosszú időn keresztül kitartott férje mellett.
Ithaka
Odüsszeusz apja házához érvén a szolgálókat a fegyverekkel a házba küldi, ő maga pedig kertészkedő apjához siet. De hű marad önmagához, most se fedi fel azonnal kilétét, csak amikor az öreg sírni kezd fia nevének hallatán. Most viszont már ő bizalmatlan, a fiú csak sebhelyével tudja igazolni magát. Most már a kérők haláláról is beszámol hősünk, majd mindketten a házba sietnek. Az öreg szolgáló Doliosz és családja is megörvend a király hazatértén. Mindannyian lakomázni gyűlnek. Közben az ithakaiak megtudják fiaik halálát, és gyűlésbe tömörülnek. Itt elhatározzák, bosszút állnak a mészárlásért, bár nagyobb részüket Medón lebeszéli erről. Egy kisebb csoport azonban Eupeithész, Antinoosz apja vezetésével hősünk ellen vonul. A királyi család férfitagjai és Doliosz hat fia is fegyvert öltött. Athéné istennő azonban kieszközli a békét az isteneknél. Így csak egy áldozat esik a harcban: Eupeithész, akit Láertész dárdája sebez halálra. A görögök az istennő parancsára ezután kibékülnek. Odüsszeuszt ugyan még fűti az indulat, de őt is lecsillapítja Zeusz lánya.
Elnézést kérek, de ezt a jegyzetet nem én írtam. Innen másoltam: http://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=122
Első ének
A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz palotájába érkezett gyűlésre. Itt hosszas beszéd után megegyeztek, hogy Poszeidónnak ideje dühét csillapítania, hisz az összes égi akaratával mégse szegülhet szembe. Hermészt, a hírnököt elküldték a nimfához, hogy eressze a hőst szabadon, Athéné pedig Ithakába sietett, hogy Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak erőt öntsön a szívébe.
Ithaka
Bizony szüksége is volt szegény Télemakhosznak erőre és kitartásra, hisz házát kérők serege árasztotta el, kiknek céljuk az volt, hogy Odüsszeusz feleségének, Pénelopeiának a kezét maguk számára megnyerjék. Az asszony döntése azonban lassú volt, ezért naphosszat ott lebzseltek-élősködtek, minek köszönhetően a ház készletei rohamosan kimerültek. Ezen mérgelődött Télemakhosz, s apját hívta gondolatban segítségül, amikor Athéné inkognitóban megérkezett. Az istennő Mentészként, evezős Taphosz uraként mutatkozik be. Félrevonul a ház urával, s elmondja a fiúnak, hogy a ház ura érzése szerint nemsokára hazatér. Tanácsokkal is ellátja, hogy űzze el a kérőket, hívjon holnapra gyűlést össze, valamint, hogy utazzon el Püloszba, hol az isteni Nesztórt, majd Spártába, hol a szőke hajú Meneláoszt kérdezze apja sorsa felől. Pallasz ezután sietősen távozik, és a fiú megsejti, hogy nem földi halandóval volt dolga. Megnyugtatja anyját, a kérőket gyűlésbe hívja, aznap este azonban még velük mulat. Éjjel szobájában szíjjal feszíti meg a reteszt, és jövendőbeli utazásán gondolkozik.
Második ének
Ithaka
Hajnal jöttével Odüsszeusz szeretett fiúsarja gyűlésre hívja az akhájokat, és oda siet maga is. Isteni bájjal felkenve foglalt helyet apja trónusán, szemek tucatjai akadtak meg rajta. A nép színe előtt szólítja fel a kérőket, hogy hagyják el immár szülői házát, ne pusztítsák immár vagyonát. Szép szavú beszéde, hasztalan kesergése sem tudja azonban meghatni a más kenyerén élőket. Ezek anyja bűneit hozzák fel mentségül, ugyanis Pénelopeia három évvel ezelőtt egy halotti leplet kezdett fonni, amit esténként mindig visszabontott. A kérőket azzal hazudtolta, hogy akkor fog ismét nászra lépni, ha a művet befejezte. 3 év múltán végül sikerült leleplezniük, de döntésre még így se jutott. Télemakhosz és ellenfelei sajnos nem tudnak megegyezni, ezért Zeusz két sasmadarat küld intő jelnek. Halitherész Masztoridész, az agg jós ennek láttán megjövendöli Odüsszeusz visszatértét, a gőgős akhájok azonban ügyet sem vetnek szavára. Télemakhosz megfogalmazza vágyát, hogy Püloszba hajózik hírek kitudása végett, de megállapodásra ezután se jutottak, így a tanácsot kénytelen-kelletlen feloszlatták.
Odüsszeusz isteni fia a tengerhez vonult keseregni, itt azonban újólag erőt önt belé Athéné, természetesen nem saját alakjában. Ezután Athéné Télemakhosz alakjában járva a várost, hajót és kísérőket szerzett, a fiú pedig apja házába indult. Itt a kérők nem túl szívélyes fogadtatása közepette tette meg úti előkészületeit, titkába egyedül egy anyót avatott be, de előtte megeskette, hogy anyjának 12 napig nem fog beszélni útjáról. Athéné bűbájt bocsátott az akhájokra, így a kis csapat békében távozhatott a városból.
Harmadik ének
Pülosz
Az utazók Pülosz fövenyére érkeznek, ahol az emberek éppen bikaáldozatot mutatnak be Poszeidónnak. Athéné és Télemakhosz odamennek Nesztórhoz, az itteni királyhoz, aki felszólítja őket, hogy vegyenek részt a szertartáson. Ez persze elég furcsa helyzet az inkognitóban lévő Athénének, hisz istentársának kell áldoznia, de az istennő végigjátssza szerepét. Télemakhosz ezután felfedi kilétét és utazása célját, valamint apja sorsa felől érdeklődik. Nesztór király elmeséli, mint vált sokfelé a görög sereg a trójai diadal után, szót ejt saját és Meneláosz hazatértéről, más hősökről is sokat megtudunk. Odüsszeusz útjáról azonban semmi híre, ezért azt tanácsolja jóeszű Télemakhosznak, látogassa meg Meneláosz spártai királyt, aki hajóival a fél világot bejárta. A bagolyszemű sas képében távozik, Télemakhoszt pedig Nesztór látja vendégül estére. Reggel ököráldozatot mutatnak be az istennőnek, majd Odüsszeusz fiúsarja Nesztór egyik fiának társaságában kocsin Spártába indul.
Negyedik ének
Lakedaimón (Spárta)
Meneláosz király éppen lánya és Akhilleusz fiának lakodalmán tartózkodik, feleségével, Helénével együtt. Eteóneusz, a király fegyvernöke fogadja a vendégeket, akik megmosakodnak, majd belépnek az uralkodó termébe, s mellette foglalnak helyet. A háziúr parancsára először elfogyasztják étküket, s csak utána fognak beszédhez. Télemakhosz ajkáról csodálkozó megjegyzés röppen el a hallatlan gazdagság láttán, amit a tulajdonos is meghall. Ennek hatására elmondja, hogy semmit sem ér ez a sok kincs, hisz oly sok barátja halt keserű halált az elmúlt időben, hogy szíve már semminek sem örülhet. Közben Odüsszeusz nevét is megemlíti, aminek hallatán annak fia elsírja magát, így félig le is leplezi kilétét. Felelevenítik a múlt eseményeit, s rövidesen a másik két férfi is elsírja magát. Szép Heléné azonban búűző szert szór italukba, amitől elfelejtik bánatukat. Így is történt, ezután pedig nyugovóra tértek, hogy a társalgást másnap kipihenten folytathassák. Meneláosz a következő történetet meséli el: "Egyiptom földjéről hazatérőben, éppen Pharosz szigete mellett vesztegelt, mert az istenek nem adtak szelet a vitorlák alá. Már az éhhalál kerülgette őket, amikor Eidotheé istennő segítségére sietett. Azt tanácsolta neki, hogy ejtse foglyul Próteuszt, a tengeri vént, aki mellesleg az ő apja. Ő majd elmondja, hogy engesztelheti ki az isteneket. A király meg is fogadta a tanácsot, s társaival fókának öltözve elkapták a vént. Rövid tusa után az megadta magát, és válaszolt a kérdésekre. Itt tudta meg Meneláosz, hogy Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa tartja fogva, aki nem tud hazatérni hajó és társak nélkül. A király ezután kiengesztelte az isteneket, és visszatért Spártába." A háziúr így fejezte be történetét, majd felszólítja Télemakhoszt, hogy vendégeskedjen még 12 napig nála. A fiú azonban nem akarja várakoztatni társait, ezért gazdag ajándékok kíséretében visszatér Püloszba.
Ithaka
Ithakában közben rájönnek Télemakhosz eltűnésére, s a kérők merényletet terveznek ellene. Elképzelésük szerint a szamoszi szorosban csapnának le rá hazatérőben. Medón azonban kihallgatta őket és elmondta Pénelopeiának a fenyegető híreket. Az asszony egészen kétségbeesik, hisz fia elutaztának hírét és a készülődő merénylet hírét egyszerre tudja meg. Athénéhez fohászkodik segítségért, aki meg is hallgatja kérését. Nehezen jött álmában az istennő parancsára húga jelenik meg, aki megnyugtatja, fiát a bagolyszemű fogja megvédeni.
Ötödik ének
Olümposz
Az istenek -Poszeidón kivételével- újra tanácsba gyűlnek. Itt Athéné ismét sürgeti Odüsszeusz ügyének rendezését. Így tehát elküldik az isteni hírnököt Kalüpszó nimfához, hogy eressze már végre foglyát szabadon. Az istenek akarata szerint a hősnek tutajon kell elhagynia a szigetet.
Kalüpszó nimfa szigete
Hermész megérkezik a gyönyörű szigetre, és felszólítja az istennőt, engedje el rabját. A nimfa meglehetősen dühbe gurul emiatt, de kénytelen engedelmeskedni Zeusz akaratának. Odüsszeusz 4 nap alatt tutajt épít, és az ötödik napon ezen elhagyja a szigetet az istennő által ajándékozott elemózsia kíséretében. Az út tizenhetedik napján megpillantja a földet, Poszeidón viszont vihart bocsát rá, amiben kis híján életét veszti. Leukotheé halandóból lett istennő azonban megsajnálja, és ajándékul egy fátylat ad neki. Amikor hősünk tutaja szétesik, leveti ruháját, ezt csavarja teste köré, és így úszik két napig a szárazföld felé. A part menti sziklákon majdnem összezúzza testét, de végül Athéné segedelmével sikerül egy folyó torkolatában kiúsznia. A fátylat visszadobja a tengerbe, hisz így kérte az istennő, ő pedig avarba burkolózik a lombok alatt, s elnyomja az álom.
Hatodik ének
A phaiákok földjén
Miközben hősünk álmát alussza a lombosban, Athéné egy lány alakjában megjelenik az itteni király, Alkinoosz lányának álmában. Azt tanácsolja neki, hogy másnap vigye el mosni ruháit a mosógödrökhöz, mert közeleg házasságának napja, amire tiszta öltözékkel kell készülni. A lány így is cselekszik reggel, és édesapja engedélyével két szolgálóleány kíséretében elindul egy szekéren. Kísérői segítségével elvégzi a munkát, ezután megfürdik a folyóban, és éhségét csillapítja. Ekkor ébred fel Odüsszeusz, s szemérmét ágakkal-levelekkel takargatva odamegy a lányokhoz. Megviselt külsejének köszönhetően a lányok értelemszerűen megijednek tőle, de Nauszikaá királylány erőt vesz magán, és szóba áll a jövevénnyel. Hamar rájön nemes származására, oltalmába fogadja, megfürdeti a folyóban, ruhát és ételt-italt ad neki. Azt azonban már nem engedi meg neki, hogy vele együtt menjen apja házába, tudniillik fél a rossz nyelvektől. Csak Athéné szent ligetéig vezeti el, itt kell megvárnia, míg a lány visszaér a palotába, s csak ezután indulhat el oda ő is. Előtte egy fohászt rebeg el istennőjéhez.
Hetedik ének
A phaiákok földjén
Nauszikaá visszatér apja házába, és visszavonult hálójába. Odüsszeusz ezután indul el céljához. Athéné egy hajadon képében vezeti el a díszes házhoz, valamint ködöt is bocsát rá, hogy a gőgős lakosok ne láthassák meg. Azt tanácsolja a hérosznak, hogy boruljon Árété királynő lába elé, így kérjen segítséget utazásához. A palota ércfalai és gyönyörűséges kertje ámulatba ejtik hősünket. Bámészkodva lépi át a ház kapuját. Még mindig nem láthatja senki, csak akkor foszlik le róla a láthatatlanság, amikor az úrnő lábát átöleli. Érthető módon először nagyon meglepődnek, aztán étellel-itallal kínálják vendégüket. Odüsszeusz beszámol utazásának végső részéről, sőt még a királylányt is tisztázza az alól, hogy nem személyesen vezette a vendéget a házba. Azt mondja, hogy ő akarta ezt így, nehogy a király megharagudjon. Alkinoosz biztosítja róla, hogy minden segítséget meg fog adni neki a hazatérésre. Rövid idő múlva aludni térnek.
Nyolcadik ének
A phaiákok földjén
Alkinoosz gyűlésbe hívja a phaiákokat, hogy vendégük támogatásáról tanácskozzanak. Ebben Athéné is segít, ugyanis hírnök képében járja a várost. Ráadásul isteni bájt hint Odüsszeuszra, amiért is a nép nagyon megbámulja szép alakját. A gyűlésen elhatározzák, hogy egy bárkát és ötvenkét derék ifjút adnak a vendég mellé az útra. Majd visszatérnek a palotába, ahol lakoma közben Démodokosz lantos zenél, aki ugyan vak, de gyönyörűen tud muzsikálni. A dalnok Odüsszeusz és Akhilleusz viszályáról zeng ódát, ami megríkatja hősünket. Ezt azonban csak a király veszi észre. Az étkezés után a piactérre mennek, ahol versenyeket rendeznek diszkoszvetésben, birkózásban, ugrásban és futásban. Az ifjak Odüsszeuszt is megkérdezik, nincs-e kedve játszani, ő azonban szeretne távol maradni a részvételtől. Emiatt Eurüalosz csúnya sértést vág fejéhez, amiért Odüsszeusz szívében keserű harag gyúl. Megfogja a legnehezebb diszkoszt, és olyan messzire hajítja, amennyire senki se tudta. Majd harci erényeiről zengedezik egy sort, de eddigre már csillapul dühe. A király táncot rendeztet, amelyben fiai a főszereplők. Hősünk megdicséri az ifjak tánctudását, amiért Alkinoosz gazdagon megajándékoztatja a többi phaiák fejedelemmel egyetemben. Eurüalosz egy ezüstmarkolatú kardot ajánl fel neki engesztelésül. Este a bajnokot megfürdetik, egy szép ládába pakolják kapott holmiját, amire ő maga köt különleges csomót. Később újra a dalnok énekét hallgatják Trójáról, amin újra elsírja magát. A király ekkor megkéri, hogy feddje fel végre kilétét, lakhelyét és utazása történetét.(Megjegyzés: érdemes megfigyelni, hogy akkoriban a vendéglátás szokásai mennyire mások voltak, és hogy mi ma mennyire bizalmatlanok vagyunk vendégeinkkel az ókori görögökhöz képest.)
Kilencedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Küklopeia
Odüsszeusz részletesen bemutatkozik házigazdáinak, majd nekikezd viszontagságos kalandjait elbeszélni. Miután társaival Tróját elhagyták, a kikón nép Iszmarosz országába vetette őket a szél, amit bizony rendesen feldúltak. Katonái azonban rendesen lerészegedtek, így az ellentámadásba lendülő ellenség rendet vágott soraik között. Hősünk megmaradt társaival hajókon hagyta el a vészterhes partokat. A kegyetlen sors a Küklópszok földje felé kergeti a hajóhadat. Itt először egy szép kis lakatlan szigeten kötnek ki, majd másnap Odüsszeusz egy hajóval és néhány társával a többieket hátrahagyva átutazik a szárazföldre. Az itt lakóknak ajándékul mézédes bort visznek, amit még a hadizsákmányként szereztek. Betérnek az egyik Küklópsz barlangjába, megcsodálják annak hatalmas méreteit, és fogyasztanak az itt található sajtokból. Hősünk 12 társat vitt magával, a többiek a hajón maradtak. Ők sürgetik, hogy inkább távozzanak, vezérük viszont beszélni óhajt a ház urával. Rövidesen haza is ér a hegyméretű óriás, a Küklópsz, akinek csak egy szeme van, és betereli juhait a barlangba, aminek szája elé egy óriási követ gördít. Odüsszeusz köszön neki, és a vendégszeretet és Zeusz nevében kéri, adjon nekik szállást éjszakára, sőt esetleg ajándékozza is meg őket. A Küklópsz csak nagyot nevet ezen, kijelenti, hogy isten neki nem parancsol, megöli hősünk két társát és elfogyasztja őket vacsorára. Leleményes Odüsszeusz szörnyen megharagszik emiatt, keserű könnyeket hullat, és azt fontolgatja, hogy álmában leszúrja-e az óriást. Utóbb erről lemond, mert így ők sem tudnák elgörgetni a követ a barlang elől, és éhen halnának. Inkább vár másnap reggelig. A szörny másik két társával reggelizik meg, kitereli nyáját, és visszagurítja a követ. Az emberek vezérük vezetésével kihegyeznek egy óriási karót, majd elrejtik az ürülékben. Amikor a Küklópsz este visszatér, megint ritkítja az emberállományt. Odüsszeusz borral kínálja meg, amitől az lerészegedik, és álomba merül. Odüsszeusz Senkise néven mutatkozik be neki. Az est folyamán az akhájok előveszik a nagy karót, és a Küklopsz szemébe szúrják. A szörny felüvölt, fajtársait hívja segítségül, akik azonban nem segítenek neki, hallván, hogy Senkise bántotta. Az óriás elmozdítja a sziklát, várva, hogy a görögök ki próbálnak majd menni, és akkor majd lecsap rájuk. Hősünk azonban nagy cselt eszel ki: juhok aljára kötözik magukat, így menekülnek meg. Az óriás így nem érzi kezével testüket. A vezér leoldozza társait az állatokról, és együtt a hajóba terelik a juhokat, majd tengerre szállnak. Innen próbál szócsatát vívni az egyszeművel, aki az élces szavakra sziklákkal válaszol. Szerencsére ezek nem tesznek kárt a hajóban, a szörny azonban apjához, Poszeidónhoz fohászkodik, hogy ne engedje megvakítóját hazatérni, és hogy veszítse el követőit is. Az akhájok visszatérnek a többiekhez, megsiratják társaikat és megosztoznak a zsákmányon, majd bárkára szállnak, és tovább mennek keserves útjukon.
Tizedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Aiolié
Hősünk és társai Aiolié rézfallal övezett szigetére vetődnek Küklopeiából való távoztuk után. Itt Aiolosz Hippotadész él jómódban családjával, és egy hónapon keresztül vendéglik a messzi földről érkezett vándorokat. A háziúr nagy ajándékot ad Odüsszeusznak: egy tömlőbe zárja a süvöltő szeleket, melyek a bárka útját akadályozhatnák, egyedül a csendes Zephírt hagyja szabadon, így bocsátja az akhájokat útjukra. A segítségnek köszönhetően nagyszerűen haladnak hajóikkal. Már-már az otthoni föld partjait vélik látni, amikor borzalmas katasztrófa történik. Mialatt vezérük ugyanis elszundít a nagy fáradtságtól, a katonák irigységüktől eltelvén felbontják a tömlőt, mily ajándékot kaphatott uruk Aiolosztól. Ezzel azonban útjukra engedik a vad szeleket, amik felkorbácsolják a tengert és eltérítik a helyes irányból a flottát. Visszakerülnek Aioliéra, ahonnan azonban kiutasítják őket, mondván, az istenek akaratával ők sem dacolhatnak. Keseregve indultak innen útnak, majd a laisztrügonok honába érkeztek.
Télepülosz
A görögök küldöttséget menesztenek az itteni királyhoz. Ezt a földet azonban gonosz óriások lakják, királyuk megeszi a küldöttek egy részét, a nép pedig ember nagyságú kövekkel igyekszik elpusztítani az emberek flottáját. Meg kell hagyni, nem kevés sikerrel. Csak egyetlen bárka menekül meg a borzalmas kőzáporból, ezen -talán mondanunk sem kell- utazik hősünk is.
Aiaié
A bátor akhájok szomorúan kötnek ki egy ismeretlen szigeten. Letargiájukból Odüsszeusz rázza fel őket, aki egy szarvast ejt el dárdájával, amiből este nagy lakomát rendeznek. A megjavult hangulatot az rontja el újból, amikor vezérük kijelenti, követséget akar küldeni a sziget urához. Végül beleegyeznek, és sorsot húznak. Eszerint a menetet Eurülokhosz vezeti, Odüsszeusz pedig a hajónál marad. A földet egyébként Kirké istennő kormányozza, aki az embereket állattá szokta változtatni. Így járnak a görögök is, miután fogyasztanak a mérgezett ételekből, disznóvá lesznek. Egyedül Eurülokhosz tud elmenekülni, és ijedten újságolja el a hírt a többieknek. Odüsszeusz társai minden ellenkezése dacára elmegy kiszabadítani társait. Útközben Hermész látja el tanácsokkal, hogy állhat ellen a nimfa bájának. Ez sikerül is neki, minek következtében Kirké békét köt vele, szabadon engedi barátait, azaz visszaváltoztatja őket, majd egy évig vendégül látja őket. Távoztuk előtt közli a görögökkel, hogy az Alvilágba kell hajózniuk, azért, hogy találkozzanak egy nagy jós lelkével, aki majd elmondja nekik, mikor térhetnek haza. Céljuk mibenlététől rettegve kelnek útra a sokatjárt vándorok.
Tizenegyedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Neküia
Hősünk bárkája immáron az Ókeanosz mély vizei fölött ringatózik. A kimmeriosz nép városát érintvén érik el céljukat, Hádész birodalmát. Itt partra futtatják hajóikat, majd gödröt ásnak, és különféle áldozatokat mutatnak be a holtaknak, többek között állatáldozatot is. Az árnyékléten tengődők csakhamar meg is jelennek, Odüsszeusz azonban visszatartja még őket a friss vértől. Addig nem kaphatnak belőle, amíg oda nem hívják Teiresziászt. Mialatt a jós odaérkezik, a vezér egyik katonájának lelkével beszél, aki még Kirké szigetén pusztult el egy szerencsétlen baleset következtében. A harcos azt kívánja urától, hogy az majd állítson neki méltó síremléket Aiaié szigetén. Ő ezt természetesen meg is ígéri. A jós csakhamar megérkezik és megízleli az élet nedűjét, ezután felvilágosítást ad a szerencsétlen görögnek. Megjövendöli neki hosszas, szenvedéssel teli bolyongását, mert Poszeidón isten dühös lett rá fia, a Küklopsz megvakításáért, sőt két lehetséges jövőt is felvázol előtte. Amennyiben nem bántják Héliosz teheneit, kevesebb bajjal is hazatérhetnek, míg ellenkező esetben Odüsszeusznak el kell veszítenie társait és még sokáig szenvednie. A bölcs beszél neki a kérők majdani elveszejtéséről is, valamint, hogy hazatérte után egy különleges országba kell zarándokolnia, és ott áldozatot bemutatnia. Az öreg többet nem hajlandó beszélni. Láertész fia ezután még édesanyja lelkével vált néhány szót az otthoniakról, majd Agamennóntól hallgatja meg tragikus történetét. Sok híres görög nővel is beszélget, majd Akhilleusszal is társalog. Végül megpillantja Héraklész árnyékalakját is, Aiászt is megpróbálja kiengesztelni, bár hasztalanul. Egy idő után hősünk joggal tartani kezd a holtak tömegétől, ezért inkább hajóra száll és itthagyja ezt a keserű vidéket.
Tizenkettedik ének
Odüsszeusz kalandjai - Aiaié
Odüsszeusz és csapata visszatér az Alvilágból Aiaié szigetére Kirké istennőhöz. Legelőször is elhamvasztják elesett társukat a fegyvereivel, majd nagy lakomát ülnek a nimfa honában. Később Kirké félrevonja hősünket, és felvázolja előtte a majdani útján található lehetséges veszélyeket. Először a Szirének sziklái mellett kell majd elhaladniuk, azonban aki meghallja éneküket, mindenképpen hozzájuk és ezzel vesztébe rohan. Ezután vagy Szkülla szörny szirtje alatt haladhatnak el, aki minden hajóról hat embert ragad el hat fejével, vagy más borzalmas utakat választhatnak. Mindenesetre Szkülla felé tűnik a "legbiztonságosabbnak". Majd Héliosz teheneinek szigetére fognak érkezni, de ezekben kárt tenniük nem szabad, mert akkor nem várt veszedelmek zúdulhatnak nyakukba. Másnap hajóra is szállnak a bátor utazók, s vezérük közli velük a jóslat Szirénekre vonatkozó részét. Védekezésképpen mindenkinek viaszt tömnek a fülébe, kivéve Odüsszeusznak, aki hallani akarja az igéző dalt, ezért az árbochoz kötözteti magát. Így is történik, Odüsszeusz hallva a gyönyörű éneket, el akarja oldoztatni magát, de társai a parancs értelmében csak még erősebben megkötözik. A veszély elmúltával persze eloldozzák, és a viaszt is kiszedik füleikből. Később Szkülla szirtjéhez érnek, hősünk elhatározza, elpusztítja a bestiát. Figyelmét azonban egy pillanatra eltereli egy felcsapó vízoszlop, és ezalatt a gonosz hat derék hajóst ragad a halálba. Odüsszeusz kénytelen tétlenül szemlélni barátai pusztulását. Rövid utazás után Héliosz teheneinek szigetére érnek, amit két nimfa őriz. Hősünk könyörög társainak, hogy ne kössenek ki ezen a szigeten, ők azonban nem hallgatnak szavára. Később bekövetkezik a legrosszabb is: Odüsszeusz távollétében az éhségtől elragadtatva lemészárolnak néhány tehenet élelemnyerési célzattal. Emiatt az istenek megdühödnek rájuk, és amikor továbbhajóznak, ronccsá törik bárkájukat. A vészt egyedül Odüsszeusz éli túl, aki fadarabokon hánykódva hihetetlen szerencsével újra átvergődik Szkülla bérce alatt, majd Kalüpszó nimfa szigetére vetődik. Hősünk itt fejezi be elbeszélését.
Tizenharmadik ének
A phaiákok földjén
A phaiákok illő pompával, áldozatokkal és ajándékokkal búcsúztatják a messzeföldről érkezett vándort, majd bárkát adnak alája és egy sólyom sebességével repítik haza Ithakába. Itt kiszállítják a hőst ajándékaival együtt, és visszatérnek honukba. Poszeidón azonban megharagszik rájuk és a városuk előtti szorosban kővé változtatja hajójukat, így sziklagyűrűbe zárja a várost. Alkinoosz és hívei áldozatot mutatnak be, hogy megengeszteljék a haragvó égieket.
Ithaka
Odüsszeusz először nem ismeri fel szülőföldjét, mert Athéné ködöt bocsátott szemére. Kétségbeesve fohászkodik Zeuszhoz, és kincseit számlálgatja. Nem ismeri fel a fiatal lányként arra sétáló istennőt, és azt a mesét találja ki, hogy Krétáról érkezett vándor. Athéné megmosolyogja furfangos híve cselfogásait, majd felfedi előtte kilétét. Ekkor Láertész fiúsarja természetesen felfedi lapjait, és illően köszönti az égilakót. Rövid diskurálás után a kincseket a nimfák barlangjába hordják és tanácskoznak. Eszerint Athéné Télemakhoszhoz indul, Odüsszeusz pedig hű kondásához, Eumaioszhoz. Előtte azonban az istennő elcsúfítja alakját, hogy ne ismerjék fel az otthoniak.
Tizennegyedik ének
Ithaka
Odüsszeusz tehát öregember képében keresi fel hű szolgálóját, és majdnem megjárja a vad kutyákkal, de végül a kondás megmenti karmaik közül. Szívesen fogadja, két malacot vág neki eleségnek. A beszélgetés gazdája felé terelődik, akit nagyon sirat a hű cseléd, és már teljesen lemondott viszontlátásról. Az öreg ugyan megjósolja, hogy az nemsokára haza fog térni, de a kondás nem hajlandó hinni neki. Panaszkodik viszont a kérőkre, akik minden vagyont felesznek, elpusztítanak. A vén előadja "élettörténetét", ami persze teljesen eltér a valóságtól. Krétai hadvezérnek adja ki magát, aki hasztalan szeretne szülőföldjére visszatérni. Este megkerül a többi kondás is és egy szép nagy hízót áldoznak fel, ebből is vacsoráznak. Odüsszeusz még egy utolsó próbára állítja hű szolgálóját: köpenyt kér tőlük, és álmában valóban ráteríti a sajátját a jószívű kondás.
Tizenötödik ének
Lakedaimón
Athéné istennő Spártába siet, ahol felébreszti a szendergő Télemakhoszt. Közli vele, hogy ideje megtérnie hazájába, figyelmezteti a rá leső kérőkre, valamint részletes instrukcókkal látja el hazatértét illetően. Odüsszeusz sarja elbúcsúzik Meneláosztól, aki gazdag ajándékokkal bocsátja útjára, majd társával Pülosz felé fordul. Azonban még ezelőtt szép Heléné egy sas láttán megjósolja apja hazatértét. Püloszhoz érve Télemakhosz sietve hajóra száll, mert nem óhajt Nesztór miatt késedelmet szenvedni. Hajójára enged egy Argoszból érkezett Theoklümenosz nevű szökevényt, aki embert ölt, és egy jós fia. Amikor Ithakába érnek, Odüsszeusz sarja a kondáshoz siet először, míg társait útnak indítja a város felé.
Ithaka
Időközben Odüsszeusz újabb próbának veti alá hű szolgáját. Megjátssza, mintha a városba szeretne menni, mert kíváncsi, hogy marasztalják-e vajon, vagy örülnek, hogy szabadulhatnak tőle. A kondás természetesen nem kívánkozik a dölyfös kérők közé ereszteni. Hősünk szülei felől is tudakozódik, majd meghallgatja házigazdája élettörténetét. Eumaiosz igazából királyfi volt egy távoli országban, de gonosz emberek még kiskorában elrabolták onnan és eladták szolgának Láertésznek, Ithaka királyának. Azóta él itt szolgálóként, a sertésekre ügyelve.
Tizenhatodik ének
Ithaka
Télemakhosz belép a kondás kunyhójába, aki nagyon megörül a váratlan vendégnek. A gazda szól szolgájának, hogy menjen be a városba, és üzenje meg anyjának hazatértét. Eumaiosz így is cselekszik, és mialatt távol van Odüsszeuszt újra ifjúvá változtatja Athéné. Apa és fia hosszú idő után újra találkoznak, sokáig csak zokognak örömükben. Megbeszélik, miként fogják a gonosz kérőket elveszejteni. Mire a kondás visszaér, Odüsszeusz újra öregemberré változik vissza. Közben visszatér a városba a kérők gyilkos hajója, amelynek utasai bosszankodnak tervük meghiúsultán. Újabb merényletet akarnak az isteni sarj ellen szőni, de a visszafogottabbak még csillapítják indulatukat.
Tizenhetedik ének
Ithaka
Télemakhosz visszatér palotájába, ahol legelőször is édesanyját köszönti, majd vendégét fogadja vissza társától. Ezután megfürödnek, új ruhát vesznek, és étkezni mennek. Közben a fiú beszámol a megtudakolt hírekről, amelyekkel meglehetősen felzaklatja anyját. Majd a vendég is jóslásokba bocsátkozik, miszerint Odüsszeusz már visszatért honába, csak esetleg még kilétét nem fedte fel. A diskurzus után a kérőket is étkezni hívják. A kondás és a koldusnak öltözött Odüsszeusz is elindul útjára, persze ők lassabban haladnak. Találkoznak a juhok őrzőjével, aki hangos szóval káromolja őket, még meg is rúgja urát. Az azonban csak fogcsikorgatva nézi, de nem támad rá. A pásztor elviharzik mellettük, ők is folytatják útjukat. Amikor a palotához érnek, a kondás megy előre és csak utána a koldus. Az ajtóban megpillantja kutyája, Argosz, aki azonnal holtan esik össze gazdáját megpillantván. Odabent először a ház urától kap ennivalót, majd a kérőktől kunyerál. Egyedül Antinoosz nem hajlandó neki adni semmit, sőt még egy zsámollyal is megdobja. Ilyetén viselkedését még társai sem helyeslik. A ház úrnője beszélni szeretne vele, ő azonban türelmét kéri estéig, hogy akkor nyugodtan, négyszemközt maradhassanak.
Tizennyolcadik ének
Ithaka
Arnaiosz, a koldus, akit errefelé csak Írosznak ismernek, betér Odüsszeusz házába. A kérők bíztatására távozásra vagy harcra szólítja fel hősünket. Ő először megpróbálja szavakkal nyugvásra bírni, de miután ez nem megy, vállalja a birkózást. A tét nagyon "komoly": ha Írosz veszít, egy kegyetlen király országába fogják küldeni, a győztest viszont mindennapi eledel és egy finom csemege illeti meg. Athéné istennő megacélozza Odüsszeusz izmait, aki így könnyedén töri csontját ellenfelének. Írosz ezután természetesen magatehetetlen állapotba kerül. A győztes megkapja jutalmát, a finom eledelt. Hősünk ezután figyelmezteti az egyik derekabb kérőt, Amphinomoszt, hogy térjen haza, az azonban nem hajlik szavára. Pénelopeia később isteni szépséggel övezetten lép a kérők közé, beszélni fiával. A kérőket erre mind nagy vágyakozás fogta el iránta, ajándékkal is kedveskedtek neki. Este egyik szolgálólány vérig sérti Odüsszeuszt, de az nem tesz erre megtorló lépéseket. Egyik kérővel is szópárbajba keveredik, aminek hatására egy zsámoly repül felé a levegőben, ez azonban nem őt, hanem a pohárnokot találja el. Itt azonban Télemakhosz közbelép, és hazaküldi a gazokat.
Tizenkilencedik ének
Ithaka
A kérők távozása után Télemakhosz és apja isteni megvilágítás mellett a hálóterembe hordják a palotában található összes fegyvert, a majdani támadás előkészületeként. Ezután a fiú lefekszik aludni, az apa pedig -természetesen inkognitóban- beszélget feleségével. Szemrebbenés nélkül végigmondja állítólagos élettörténetét, majd az Odüsszeuszról megtudott "információkat" is. Ezzel nagyon meglágyítja az úrnő szívét, aki ezért mindenféle kényelemben akarja részesíteni. A koldus azonban elutasítja ezt, ő megelégszik egy idős asszony által végrehajtott lábmosással. A sors úgy hozza, hogy ez az anyó éppen a dajkája lesz, aki felismeri Odüsszeusz lábán egy vadkanvadászatkor szerzett sebet. Hősünk azonban titoktartásra kötelezi, amit ő meg is fogad. A lábmosás után Pénelopeia egy különös álmáról beszél neki, ami Odüsszeusz hazajöttét jövendöli meg. Ő azonban nem hisz ebben, ezért íjászversenyt óhajt rendezni, aminek győztese vehetné őt feleségül. A feladat tíz balta fejének a lyukán átlőni, mert Odüsszeusz ezt hajdanán meg tudta csinálni. Hősünk persze helyesli az ötletet.
Huszadik ének
Ithaka
Odüsszeusz kénytelen végignézni, ahogy szolgálólányai a kérők ágyába igyekeznek. Dühét azonban elnyomja, és a bosszút melengeti szívében vagyonának harácsolói ellen. Erős kétségek gyötrik azonban a győzelemmel kapcsolatban. Ezeket Athéné istennő oszlatja szét, aki nagy önbizalmat önt bele. Pénelopeia sírással tölti az éjt, mert szíve szerint inkább a halált választaná, minthogy férjénél silányabb férfival kelljen megosztania ágyát. Reggel hősünk csodajelet kér Zeusztól, amit meg is kap. Mennydörgést hall, valamint az egyik cseléd hangosan gyalázza a kérőket. Télemakhosz felébredvén kitakaríttatja a házat, majd a vendég hogyléte felől tudakolózódik. Rövidesen megérkezik a kondás, a gonosz Melantheusz és Philoitiosz pásztor, aki kedvesen fogadja az öreg koldust. A kérők újonnan tervezgetik a háziúr elleni merényletet, végül azonban mégiscsak későbbre halasztják. Megkezdődik a díszes nagy lakoma, ahol Télemakhosz felszólítja a részvevőket, ne veszekedjenek és erőszakoskodjanak. Az egyik kérő mégis egy ökörlábat vág a szegény koldus fejéhez, akinek még sikerül utolsó pillanatban lebuknia. Télemakhosz alaposan lekorholja az arcátlant, amit mindenki kénytelen helyeselni. Megkérik a fiút, hogy az sürgesse édesanyja esküvőjét. Ő közli, hogy nem dobhatja ki anyját házából, mire ők nagy nevetésre fakadnak. A jós megjövendöli csúnya végzetüket, ők azonban nem hallgatnak rá és elbocsátják maguktól. A hátralevő időt Télemakhosz bosszantásával és vendégei szidásával töltötték a szemtelenek.
Huszonegyedik ének
Ithaka
Pénelopeia tehát belép a palota kincstárába és megragadja Odüsszeusz visszacsapó íját. Ezt viszi a kérők elébe, hogy mérjék meg vele tudásukat. A feladat 12 fejsze fokán átlőni, és a győztes nyeri az úrnő kezét. Maga Télemakhosz is megpróbálkozik az íjat felajzani, hogy anyja házasságát elodázza, de ehhez kevés az ereje is, valamint apja jelzésére nem is próbálkozik. A kérők is hasztalan próbálkoznak meg az íjat felajzani, gyengék is ők ehhez. Odüsszeusz ezalatt felfedi kilétét két hű szolgája a kondás és a pásztor előtt. Azok sírva fakadnak, és csak uruk parancsára hagyja azt abba. Hősünk beavatja őket tervébe, majd visszatérnek a versenyzőkhöz. A kérők láng felett melegítik, faggyúval kenik az íjat, de még így sem sikerül lőniük vele. Végül úgy határoznak, másnapra halasztják a dolgot, addig még áldozhatnak és az istenek segítségét kérhetik. A koldus azonban kéri őket, hadd próbálkozhasson meg ő is. Először nem akarják megengedni neki, de végül Télemakhosz és Pénelopeia közbenjárására belemennek a dologba, persze azzal a feltétellel, hogy ő nem veheti el Pénelopeiát még győzelem esetén sem. Ezalatt Pénelopeia fia intésére felvonul termeibe, az egyik szolgáló intésére a nők magukra zárják az ajtókat. A derék pásztor az udvari ajtót is jó erősen sással köti be. A koldus pedig megpendíti a húrt, mely gyönyörű égi hangzatot kelt. Elsőre átlövi a tizenkét fejsze fokát, a kérők nagy álmélkodására, majd jelt ad Télemakhosznak, hogy kezdődik a mészárlás.
Huszonkettedik ének
Ithaka
Odüsszeusz a terem küszöbére lép, maga elé helyezi nyílvesszőit, és legelőször Antinooszra céloz. A lövedék meglepetésszerűen szelte át nyakát, és életét vette. A kérők még mindig nem jöttek rá hősünk kilétére, így le akarnak számolni az arcátlan koldussal. Ő erre megvallja az igazságot, így azok először kegyelemért esedeznek. A bajnok azonban rendíthetetlen, Eurümakhosz is belátja ezt, ezért karddal támad rá. A nyílvessző máját fúrta át. A következő támadót Télemakhosz kelevéze teríti le, majd a derék fiú a fegyvertárba siet, ahonnan gyilkos szerszámokat és vérteket hoz apjának, a két hű szolgálónak és persze magának. Ekkor azonban fordul a hadiszerencse, ugyanis az áruló szolga, Melantheusz is eljut a fegyverraktárhoz, így ő is felfegyverezheti sajátjait. Amikor viszont másodszorra próbálkozik, a két szolga már elkapja, erősen gúzsbaköti, és felhúzza a tetőgerendákra. A harc folytatódik, és Pallasz Athéné is megjelenik Mentór képében, így serkentve Odüsszeuszt harcra. A harcba azonban még nem avatkozik be, fecskemadárrá változik, és így gubbaszt a gerendán. Gyilkos öldöklés veszi kezdetét, melyben végül a ház urai kerekednek felül. Végül Athéné istennő is megforgatja pajzsát, így veti magát a csata hevébe. A bátor harcosok senkinek sem kegyelmeznek, csak a dalnokot és a hírnök, Medónt hagyják életben Télemakhosz tanácsára. Miután a mészárlás befejeződött, Odüsszeusz azzal a 12 szolgálólánnyal takaríttatja fel a mocskot, akik hűtlenek voltak hozzá. Majd Télemakhosz felköti őket az udvaron a fára. Melantheusz is csúnya véget ér: orrát, fülét levágták, szemérmét kitépték, végtagjait tönkrezúzták. A győztesek a piszkos munka után lemossák magukról a vért, majd a dajka Odüsszeusz elé vezeti a még életben lévő szolgálólányokat.
Huszonharmadik ének
Ithaka
Eurükleia izgatottan siet úrnőjéhez, tudtul adni, hogy férje hazaérkezett és a kérők elpusztultak. Az utóbbit még csak-csak elhiszi az asszony, de férjének hazatértét el sem tudja képzelni. Elindul személyesen, hogy meggyőződjön az eseményekről. Amikor megpillantja jó urát, nem tudja, mit tegyen, mert ugyan az nagyon hasonlít volt férjére, ruhája nem erre utal. Ezért olyan dolgokról kéri, hogy beszéljen, amiket csak ők ketten ismernek. Ő azonban először megmosakszik, majd utasítja szolgálóit, csapjanak mulatozást, hogy az utcán azt higgyék, bekövetkezett a házasság. Így is tesznek. Pénelopeia utasítja Eurükleiát, vesse meg férje ágyát a tornácon. Odüsszeusz azonban felismeri a próbatételt és elmondja, hogy ő az ágy egyik lábát, egy ott állt élő fából készítette, így azt arrébb vinni képtelenség. Ekkor a szerelmesek egymás karjába borulnak és talán egész hajnalig sírtak volna, ha Athéné istennő fel nem tartja Hélioszt égi útján. A sírást befejezvén Odüsszeusz beszámol róla, milyen úttal kell majd kiengesztelnie Poszeidónt. Majd együtt a hitvesi ágyba vonulnak, ahol elmesélik egymásnak a hosszú idő alatt esett kalandokat. Reggel felébredvén hősünk azt tanácsolja feleségének, vonuljon fel cselédeivel a felsőházba, ő pedig fiával és két szolgájával apjához indul.
Huszonnegyedik ének
Tartarosz
Hermész az Alvilágba vezeti a kérők lelkét, ahol azok találkoznak az épp beszélgető Akhilleusszal és Agamemnónnal. Az újonnan érkezettek elmondják történetüket, s hogy mint számoltak le velük. Agamemnón ehhez csak annyit fűz hozzá, hogy dicséri Pénelopeia asszonyi erényeit, amiért ilyen hosszú időn keresztül kitartott férje mellett.
Ithaka
Odüsszeusz apja házához érvén a szolgálókat a fegyverekkel a házba küldi, ő maga pedig kertészkedő apjához siet. De hű marad önmagához, most se fedi fel azonnal kilétét, csak amikor az öreg sírni kezd fia nevének hallatán. Most viszont már ő bizalmatlan, a fiú csak sebhelyével tudja igazolni magát. Most már a kérők haláláról is beszámol hősünk, majd mindketten a házba sietnek. Az öreg szolgáló Doliosz és családja is megörvend a király hazatértén. Mindannyian lakomázni gyűlnek. Közben az ithakaiak megtudják fiaik halálát, és gyűlésbe tömörülnek. Itt elhatározzák, bosszút állnak a mészárlásért, bár nagyobb részüket Medón lebeszéli erről. Egy kisebb csoport azonban Eupeithész, Antinoosz apja vezetésével hősünk ellen vonul. A királyi család férfitagjai és Doliosz hat fia is fegyvert öltött. Athéné istennő azonban kieszközli a békét az isteneknél. Így csak egy áldozat esik a harcban: Eupeithész, akit Láertész dárdája sebez halálra. A görögök az istennő parancsára ezután kibékülnek. Odüsszeuszt ugyan még fűti az indulat, de őt is lecsillapítja Zeusz lánya.
Elnézést kérek, de ezt a jegyzetet nem én írtam. Innen másoltam: http://doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=122
2012. március 23., péntek
Odüsszeia- Szereplők és a fontosabbaknak a jellemzésük
Odüsszeusz
A történet központi szereplője a névadó, azaz Odüsszeusz. Társaiért vállal felelősséget, ami azért érdekes, mivel haragja elpusztította az akháj sereget is. Tényleg megakarja menteni a társait, Kirké szigatén egy évet raboskodik a társaiért, csak hogy mondjak egy példát. A kérőkkel erős ellentétet állít fel Homérosz: a kérők elpuhult, hitvány nép, akik gyakorta hősködnek, de tetteik gyengék. Míg Odüsszeuszra 20 év után is emlékeznek és hűek hozzá. Jelleme és fizikuma kiváló, egyetlen negatív tulajdonsága a mérhetetlen kíváncsiság. Ezt bölcs előrelátással kompenzálja. Ész, leleményesség, kitartás és emberi jóság jellemzi. Leggyakoribb jelzői: leleményes Odüsszeusz, tűrő lelkű Odüsszeusz.
Pénelopé
Odüsszeusz hű felesége, bátran kijelenthető, hogy a női hűség példaképe. Leleményessége vetekszik Odüsszeuszéval. ( Laertész halotti leple, melyet minden éjszaka lebont, mivel azt mondta az erőszakos kérőknek, hogy addig nem válszt közülük, míg be nem fejezte apósa halotti takaróját) Odüsszeusz távollétében lelke megedződött, kitartóbb és találékonyabb lett.
Télemakhosz
Télemakhosz esetében az Odüsszeia egy fejlődéstörténet. Fiúból férfivá érik, hogy méltó utódja és társa lehessen apjának a bosszú idején. Pallasz Athéné segíti az úton. Útja hasonló mint Odüsszeuszé, csak rövidebb és kevésbé veszélyekkel teli. A mű elején, mig nem ismeri apja teljes történetét, kissé csalódott, hogy nem egy olyan hős fia, aki hazatért a trójai háborúból.
Antinoosz
A kérők között a legerőszakosabb. Őt éri utol először Odüsszeusz bosszúja. Halálos nyilával torkon lőtte.
Eumaiosz
Odüsszeusz és Pénelopé hű szolgája, az öreg kondás. Az ő kunyhójában száll meg először a koldus álruhába öltözött Odüsszeusz, és itt találkoznak Télemakhosszal is. Titoktartásával és hűségével segíti a leszámolást.
Eurükleia
Odüsszeusz régi dajkája felismeri a koldusnak öltözött Odüsszeuszt, mivel Pénelopé megkéri, hogy mosdassa meg a koldus lábát, ahol felfedezi egy vadkan ejtette régi sebnek a helyét. Odüsszeusz ekkor torkon ragadja, így esketi titoktartásra. Titoktartásával és hűségével ő is hozzájárul a sikerhez.
Meneláosz
Spárta királya az ő felesége Heléné, a trójai háború egyik kiváltó oka. Mesél Télemakhosznak apja erényeiről.
Nesztor
Odüsszeusz egyik harcostársa.
Kalüpszó nimfa
Egy tengeri nimfa, néreusz leánya. Ogügié szigetén tartotta fogságban Odüsszeuszt 7 éven keresztül, szépségével és varázserejével láncolva magához. Végül elengedte az istenek parancsára.
Alkinosz
Alkinosz király hajója vitte végül haza Odüsszeuszt Ithakára. Felesége Artété is szerepel a műben. Lánya Nauszikaá kísérte apja palotájába a fáradt Odüsszeuszt. A phaiák királya, vendégszeretetéről híres, így Odüsszeusz érkezését is lakomával ünnepelte meg.
Polüphémosz
Egy küklopsz, aki Poszeidon fia. Odüsszeuszt és 12 társát fogságba ejtette, és 6-ot megevett belőlük. Odüsszeusz leitatta és kiszúrta a szemét, így juhainak hasára kapaszkodve megmenekültek a barlangjából.
Laisztrügonok
Emberevő óriások akik a történet elején megették Odüsszeusz hadát, csak a vezérhajót meghagyva.
Kirké
Egy varázslónő, aki Odüsszeusz embereit disznóvá változtatta. Odüsszeuszon nem fogott a varázslat, mivel megvédte a molü-hagyma. Odüsszeusz kényszerítette, hogy engedje el őket. Kirkének az volt a kikötése, hogy egy évig maradjanak nála. Ez idő alatt Kirkének lett egy fia Odüsszeusztól, Télegonosz.
Teiresziász
Ugyanaz a Teiresziász mint az Antigonéban és az Oedipusz királyban. Odüsszeusz megtudta az alvilági árnyától, hogy mi lesz a jövője. Látogatása, Kirkénél töltött ideje alatt volt.
Odüsszeusz édesanyja
Odüsszeusz utáni vágyakozásába pusztul bele.
Szirének
Régen szép nők voltak, akik egy átok miatt félig madártestű, emberevő szörnyekké változtak. Homérosz verziója szerint ketten voltak. Odüsszeusz emberei fülét viasszal dugatta be, magát pedig az árbochoz kötöztette, mivel kíváncsi volt a hangjukra.
Szkülla
6 fejű 12 lábű tengeri szörny, aki átellenben él a Kharübdisszel, az örvénnyel. Odüsszeusznak sikerült kijátszania őket, kevés veszteséggel.
Aiolosz
A szelek ura. segítette Odüsszeuszt azzal, hogy zsákba kötötte az ártó szeleket, melyet Odüsszeusznak adott.
További szereplők: Zeusz, Pallasz Athéné, Hermész, Héliosz, Poszeidon
A történet központi szereplője a névadó, azaz Odüsszeusz. Társaiért vállal felelősséget, ami azért érdekes, mivel haragja elpusztította az akháj sereget is. Tényleg megakarja menteni a társait, Kirké szigatén egy évet raboskodik a társaiért, csak hogy mondjak egy példát. A kérőkkel erős ellentétet állít fel Homérosz: a kérők elpuhult, hitvány nép, akik gyakorta hősködnek, de tetteik gyengék. Míg Odüsszeuszra 20 év után is emlékeznek és hűek hozzá. Jelleme és fizikuma kiváló, egyetlen negatív tulajdonsága a mérhetetlen kíváncsiság. Ezt bölcs előrelátással kompenzálja. Ész, leleményesség, kitartás és emberi jóság jellemzi. Leggyakoribb jelzői: leleményes Odüsszeusz, tűrő lelkű Odüsszeusz.
Pénelopé
Odüsszeusz hű felesége, bátran kijelenthető, hogy a női hűség példaképe. Leleményessége vetekszik Odüsszeuszéval. ( Laertész halotti leple, melyet minden éjszaka lebont, mivel azt mondta az erőszakos kérőknek, hogy addig nem válszt közülük, míg be nem fejezte apósa halotti takaróját) Odüsszeusz távollétében lelke megedződött, kitartóbb és találékonyabb lett.
Télemakhosz
Télemakhosz esetében az Odüsszeia egy fejlődéstörténet. Fiúból férfivá érik, hogy méltó utódja és társa lehessen apjának a bosszú idején. Pallasz Athéné segíti az úton. Útja hasonló mint Odüsszeuszé, csak rövidebb és kevésbé veszélyekkel teli. A mű elején, mig nem ismeri apja teljes történetét, kissé csalódott, hogy nem egy olyan hős fia, aki hazatért a trójai háborúból.
Antinoosz
A kérők között a legerőszakosabb. Őt éri utol először Odüsszeusz bosszúja. Halálos nyilával torkon lőtte.
Eumaiosz
Odüsszeusz és Pénelopé hű szolgája, az öreg kondás. Az ő kunyhójában száll meg először a koldus álruhába öltözött Odüsszeusz, és itt találkoznak Télemakhosszal is. Titoktartásával és hűségével segíti a leszámolást.
Eurükleia
Odüsszeusz régi dajkája felismeri a koldusnak öltözött Odüsszeuszt, mivel Pénelopé megkéri, hogy mosdassa meg a koldus lábát, ahol felfedezi egy vadkan ejtette régi sebnek a helyét. Odüsszeusz ekkor torkon ragadja, így esketi titoktartásra. Titoktartásával és hűségével ő is hozzájárul a sikerhez.
Meneláosz
Spárta királya az ő felesége Heléné, a trójai háború egyik kiváltó oka. Mesél Télemakhosznak apja erényeiről.
Nesztor
Odüsszeusz egyik harcostársa.
Kalüpszó nimfa
Egy tengeri nimfa, néreusz leánya. Ogügié szigetén tartotta fogságban Odüsszeuszt 7 éven keresztül, szépségével és varázserejével láncolva magához. Végül elengedte az istenek parancsára.
Alkinosz
Alkinosz király hajója vitte végül haza Odüsszeuszt Ithakára. Felesége Artété is szerepel a műben. Lánya Nauszikaá kísérte apja palotájába a fáradt Odüsszeuszt. A phaiák királya, vendégszeretetéről híres, így Odüsszeusz érkezését is lakomával ünnepelte meg.
Polüphémosz
Egy küklopsz, aki Poszeidon fia. Odüsszeuszt és 12 társát fogságba ejtette, és 6-ot megevett belőlük. Odüsszeusz leitatta és kiszúrta a szemét, így juhainak hasára kapaszkodve megmenekültek a barlangjából.
Laisztrügonok
Emberevő óriások akik a történet elején megették Odüsszeusz hadát, csak a vezérhajót meghagyva.
Kirké
Egy varázslónő, aki Odüsszeusz embereit disznóvá változtatta. Odüsszeuszon nem fogott a varázslat, mivel megvédte a molü-hagyma. Odüsszeusz kényszerítette, hogy engedje el őket. Kirkének az volt a kikötése, hogy egy évig maradjanak nála. Ez idő alatt Kirkének lett egy fia Odüsszeusztól, Télegonosz.
Teiresziász
Ugyanaz a Teiresziász mint az Antigonéban és az Oedipusz királyban. Odüsszeusz megtudta az alvilági árnyától, hogy mi lesz a jövője. Látogatása, Kirkénél töltött ideje alatt volt.
Odüsszeusz édesanyja
Odüsszeusz utáni vágyakozásába pusztul bele.
Szirének
Régen szép nők voltak, akik egy átok miatt félig madártestű, emberevő szörnyekké változtak. Homérosz verziója szerint ketten voltak. Odüsszeusz emberei fülét viasszal dugatta be, magát pedig az árbochoz kötöztette, mivel kíváncsi volt a hangjukra.
Szkülla
6 fejű 12 lábű tengeri szörny, aki átellenben él a Kharübdisszel, az örvénnyel. Odüsszeusznak sikerült kijátszania őket, kevés veszteséggel.
Aiolosz
A szelek ura. segítette Odüsszeuszt azzal, hogy zsákba kötötte az ártó szeleket, melyet Odüsszeusznak adott.
További szereplők: Zeusz, Pallasz Athéné, Hermész, Héliosz, Poszeidon
2012. február 3., péntek
Szophoklész:Oedipusz
Nem tudom, kinek hogyan és mit kell olvasnia kötelező olvasmányként, de szerintem minden gimnazistának el kell olvasnia az Oedipuszt. Tehát nézzük:
Cselekmény röviden:
Prologosz: Thábában dögvész pusztít, és a polgárok Zeusz papjának vezetésével, segítséget kérnek Oedipusztól. Oedipusz közli, hogy már el is küldte Kreónt Delphoiba, hogy Apollóntól kérjen tanácsot.
Kreón megérkezik, és Oedipusz kérésére, a nyílvánosság előtt mondja el a jóslatot. A jóslatnak két értelme van: ismerd meg önmagad, és keresd meg Théba előző, meggyilkolt uralkodójának a gyilkosát. Oedipusz azonnal elkezdi a nyomozást, és száműzéssel vagy halállal kívánja büntetni a gyilkost.
Parodosz:A várost a thébai öregek képviselik. A kar az istenek segítségét kéri a a bajok megszűntetéséhez.
Első epeiszodion:Oedipusz kihirdeti a parancsát, a gyilkost rejtegetni nem szabad, ha a tettes önként adja föl magát, csak száműzetés lesz a büntetése. A kutatás sikeressége miatt, Teiresziászhoz fordulnak segítségért. A vak jós, nem akar választ adni a kérdésre, ezért Oedipusz dühös lesz. Haragja arra kézteti Teiresziászt, hogy mandja ki, hogy ő a gyilkos. Oedipusz gyalázásnak veszi a szavakat. Teiresziász ( Oedipusz számára még érthetetlenül) kimondja, hogy ő a bűnös, és anyjával él házasságban.
Első sztaszimon:A kar csak az indulatot hallotta ki, szavaikból. Számukra még mindig Oedipusz a hős, aki megmentette őket a Szfinxtől.
Második epeiszodion: Kreónt meggyanusította korábban, hogy Teiresziásszal szövetkezve, ellene törnek. Kreón a nyilvánosság előtt tisztázza magát a vádakkal szemben. Megjelenik Oedipusz, éles szóváltás történik közöttük, ezek után megjelenik Iikaszté is, aki Oedipusz felesége, és Kreón lánytestvére. Oedipusznak rá kell ébrednie, hogy nem lehet Kreón a tettes, felrémlik benne a gyanú, hogy esetleg ő is lehetett a gyilkos. Kreón a palotába vonul. Iokaszté tovább kérdezi a kart, mi történt, mi az oka az ellentétnek. Iokaszté megpróbálja megnyugtatni Oedipuszt, hogy nem mindig igazak a jóslatok, mivel neki is volt egy fia, de a hegyekbe vitették egy pásztorral, aki őt ott hagyta, így a gyermek a jóslat szerint, nem ölhette meg az apját, és nem vehette feleségül az anyját.
A megemlített helyszín és időpont egyezik avval a gyilkosságéval, amit Oedipusz követett el, mielőtt király lett volna Thébában. Oedipusz rákérdez a hírt hozó szemtanúra is. Egyetlen túlélő maradt a gyilkosságból, a szolga pedig kihelyezését kérte a hegyekbe, hogy pásztorként dolgozhasson. Oedipusz hivatja a pásztort, hogy megtudja valójában egy vagy több gyilkosa volt Laiosznak.
Második sztaszimon:a kar a szavak és a tettek tisztaságáért könyörög, mivel Iokaszté kétségbe vonta Apollón szavait. Oedipuszra pedig egyre jobban ráterelődik a gyilkosság gyanúja. A kar Zeuszhoz könyörög, hogy erősítse az emberek jóslatokba vetett hitét.
Harmadim epeiszodion: Oedipusz szívét annyira ellepte az aggodalom, hogy nem tud nyugodt ésszel gondolkodni, csak Apollón segíthet. A pásztor helyett, váratlanul egy hírnök érkezik Korinthoszból, és közlik hogy meghalt Oedipusz "apja". Iokaszté azonnal küld Oedipuszért. Oedipusz elmondja a jóslatot, hogy megindokolhassa, miért nem foglalhatja el, az őt megillető trónt. A hírnök felvilágosítja, hogy Oedipusz nem volt édesfia Polübosznak. Annak idején maga adta a gyermeket a királyi párnak, miután Laiosz egyik pásztorától átvette a hegyekben. Az a pásztor nem lehet más, mint akinek a jöttét várják, a kar szerint. Iokaszté már mindent sejtett, ezért megpróbálta lebeszélni Oedipuszt a további kutatásról. De Oedipusz redíthetetlen.
Harmadik sztaszimon: A kar abban a hitben ringatja magát, hogy Oedipusz valamilyen nimfa, vagy isteni gyermek leszármazottja.
Negyedik epeiszodion: Megérkezik Laiosz hűséges pásztora. A pásztor vonakodik visszaidézni, Laiosz halálát. Oedipusz azonban vallatóra fogja, és addig abba nem hagyja, míg el nem meséli kinek adta át a csecsemőt, miért és kié volt a gyermek. Oedipusz előtt minden feltárul.
Negyedik sztaszimon:A kar szerint, igazán boldog csak az lehet, akit az istenek ilyen szerencsében részesítenek.
Exodosz:A hírmondó bejelenti Iokaszté öngyilkosságát. Oedipusz örjöngve feltépi az ajtót, Ikoaszté felakasztotta magát.Oedipusz megoldja a királynő kötelét, majd kabátja kapcsait a szemébe szúrja. Majd Oedipusz saját átkának engedve száműzetésbe akar vonulni. A kar iszonyodással vegyes együttérzéssel fogadja Oedipusz sorsát. Ezért meg akarja tudni megvakításának okát. Hiába tudatlanul, de bűnt követett el és vezekelnie kell. Kreóntól száműzetést kér Oedipusz, de Kreón az istenektől szeretne először tanácsot kérni, de Oedipusz hajthatatlan. Kreón gondjára bízza két lányát, majd végső búcsút vesz tőlük.
Szereplők:
Oedipus / Oidipusz
Pap
Kreon
Thébai aggok kara
Tiresias / Teiresziasz
Iokasté / Iokaszté
Hírnök ( khorintoszi pásztor )
Pásztor
Hírmondó
Thábaiban történik, királyi palota előtt
A királyi család
Cselekmény röviden:
Prologosz: Thábában dögvész pusztít, és a polgárok Zeusz papjának vezetésével, segítséget kérnek Oedipusztól. Oedipusz közli, hogy már el is küldte Kreónt Delphoiba, hogy Apollóntól kérjen tanácsot.
Kreón megérkezik, és Oedipusz kérésére, a nyílvánosság előtt mondja el a jóslatot. A jóslatnak két értelme van: ismerd meg önmagad, és keresd meg Théba előző, meggyilkolt uralkodójának a gyilkosát. Oedipusz azonnal elkezdi a nyomozást, és száműzéssel vagy halállal kívánja büntetni a gyilkost.
Parodosz:A várost a thébai öregek képviselik. A kar az istenek segítségét kéri a a bajok megszűntetéséhez.
Első epeiszodion:Oedipusz kihirdeti a parancsát, a gyilkost rejtegetni nem szabad, ha a tettes önként adja föl magát, csak száműzetés lesz a büntetése. A kutatás sikeressége miatt, Teiresziászhoz fordulnak segítségért. A vak jós, nem akar választ adni a kérdésre, ezért Oedipusz dühös lesz. Haragja arra kézteti Teiresziászt, hogy mandja ki, hogy ő a gyilkos. Oedipusz gyalázásnak veszi a szavakat. Teiresziász ( Oedipusz számára még érthetetlenül) kimondja, hogy ő a bűnös, és anyjával él házasságban.
Első sztaszimon:A kar csak az indulatot hallotta ki, szavaikból. Számukra még mindig Oedipusz a hős, aki megmentette őket a Szfinxtől.
Második epeiszodion: Kreónt meggyanusította korábban, hogy Teiresziásszal szövetkezve, ellene törnek. Kreón a nyilvánosság előtt tisztázza magát a vádakkal szemben. Megjelenik Oedipusz, éles szóváltás történik közöttük, ezek után megjelenik Iikaszté is, aki Oedipusz felesége, és Kreón lánytestvére. Oedipusznak rá kell ébrednie, hogy nem lehet Kreón a tettes, felrémlik benne a gyanú, hogy esetleg ő is lehetett a gyilkos. Kreón a palotába vonul. Iokaszté tovább kérdezi a kart, mi történt, mi az oka az ellentétnek. Iokaszté megpróbálja megnyugtatni Oedipuszt, hogy nem mindig igazak a jóslatok, mivel neki is volt egy fia, de a hegyekbe vitették egy pásztorral, aki őt ott hagyta, így a gyermek a jóslat szerint, nem ölhette meg az apját, és nem vehette feleségül az anyját.
A megemlített helyszín és időpont egyezik avval a gyilkosságéval, amit Oedipusz követett el, mielőtt király lett volna Thébában. Oedipusz rákérdez a hírt hozó szemtanúra is. Egyetlen túlélő maradt a gyilkosságból, a szolga pedig kihelyezését kérte a hegyekbe, hogy pásztorként dolgozhasson. Oedipusz hivatja a pásztort, hogy megtudja valójában egy vagy több gyilkosa volt Laiosznak.
Második sztaszimon:a kar a szavak és a tettek tisztaságáért könyörög, mivel Iokaszté kétségbe vonta Apollón szavait. Oedipuszra pedig egyre jobban ráterelődik a gyilkosság gyanúja. A kar Zeuszhoz könyörög, hogy erősítse az emberek jóslatokba vetett hitét.
Harmadim epeiszodion: Oedipusz szívét annyira ellepte az aggodalom, hogy nem tud nyugodt ésszel gondolkodni, csak Apollón segíthet. A pásztor helyett, váratlanul egy hírnök érkezik Korinthoszból, és közlik hogy meghalt Oedipusz "apja". Iokaszté azonnal küld Oedipuszért. Oedipusz elmondja a jóslatot, hogy megindokolhassa, miért nem foglalhatja el, az őt megillető trónt. A hírnök felvilágosítja, hogy Oedipusz nem volt édesfia Polübosznak. Annak idején maga adta a gyermeket a királyi párnak, miután Laiosz egyik pásztorától átvette a hegyekben. Az a pásztor nem lehet más, mint akinek a jöttét várják, a kar szerint. Iokaszté már mindent sejtett, ezért megpróbálta lebeszélni Oedipuszt a további kutatásról. De Oedipusz redíthetetlen.
Harmadik sztaszimon: A kar abban a hitben ringatja magát, hogy Oedipusz valamilyen nimfa, vagy isteni gyermek leszármazottja.
Negyedik epeiszodion: Megérkezik Laiosz hűséges pásztora. A pásztor vonakodik visszaidézni, Laiosz halálát. Oedipusz azonban vallatóra fogja, és addig abba nem hagyja, míg el nem meséli kinek adta át a csecsemőt, miért és kié volt a gyermek. Oedipusz előtt minden feltárul.
Negyedik sztaszimon:A kar szerint, igazán boldog csak az lehet, akit az istenek ilyen szerencsében részesítenek.
Exodosz:A hírmondó bejelenti Iokaszté öngyilkosságát. Oedipusz örjöngve feltépi az ajtót, Ikoaszté felakasztotta magát.Oedipusz megoldja a királynő kötelét, majd kabátja kapcsait a szemébe szúrja. Majd Oedipusz saját átkának engedve száműzetésbe akar vonulni. A kar iszonyodással vegyes együttérzéssel fogadja Oedipusz sorsát. Ezért meg akarja tudni megvakításának okát. Hiába tudatlanul, de bűnt követett el és vezekelnie kell. Kreóntól száműzetést kér Oedipusz, de Kreón az istenektől szeretne először tanácsot kérni, de Oedipusz hajthatatlan. Kreón gondjára bízza két lányát, majd végső búcsút vesz tőlük.
Szereplők:
Oedipus / Oidipusz
Pap
Kreon
Thébai aggok kara
Tiresias / Teiresziasz
Iokasté / Iokaszté
Hírnök ( khorintoszi pásztor )
Pásztor
Hírmondó
Thábaiban történik, királyi palota előtt
A királyi család
Angol Szókincs-Betegségek
emergency-vészhelyzet, sürgősségi
health care-egészségügy
to treat-kezelni
routine medical problem-általános egyészségügyi problémák
to cure-meggyógyítani
GP (general pacticioner )-háziorvos
disease-betegség
ill-beteg
sick-beteg
seasick-tengeribetegség
patient-páciens
standards of health care-orvosi ellátás színvonala
health care workers-egyészségügyi dolgozók
to twist-kificamítani
to scratch-lehorzsolni
to bang-beütni
to crack-megrepedni
to sprain-kificamítani
chickenpox-bárányhimlő
temperature-láz
flu-influenza
cold-megfázás
sore throat-torokfájás
headache-fejfájás
earache-fülfájás
stomach ache-hasfájás
toothache-fogfájás
cough-köhögés
dentist-fogorvos
doctor-orvos
nurse-ápolónő
medicine-orvosság
measles-kanyaró
mumps-mumpsz
infection-fertőzés
mediciel survey-gyógyászati felmérés
ward-kórterem
X-ray-röntgen
to exame-megvizsgál
bandage-kötés
sunburnt-napégés
to scald-leforrázni
2011. december 2., péntek
Az ókori görög színházak felépítése
Szkéné: festett falú sátor, a szkéné mögött öltöztek a színészek ( ha meghalt valaki, mindig a szkéné mögött "történt" )
Thümelé: Dionüszosz tiszteletére emelt oltár
Logeion: beszélő hely, a jó akusztika miatt itt beszéltek a színészek
Orkesztra: tánctér
Kar: 13-15 fő, kardalokat énekeltek
Theatron: 20-30 000 embernyi férőhely, lepcsőzetes
Az állam fizette az előadásokat, csak a gazdagabbak támogatták külön a színházat.
A karból a későbbiek során kivált a karvezető, és felállt a logeionra = az első színész
Színészek, játékmód
Maszkokban játszottak, mivel jelölni kellett a szereplők nemét, társadalmi helyzetét és érzelmeit.
Csak férfiak lehettek színészek.
Oikosz: egy olyan maszk, ami frizura és maszk is egyben
 |
| Kothornosz |
Kothornosz: egy bőr saru, aminek megemelték a sarkát
Mechané: egy emelőgép, gyakran jelent meg az istenek közbeavatkozásakor
Enkükléma: 4 kerekű fa kiskocsi, amin betolták a halottakat, az egyetlen kelléke a görög színházaknak
 |
| Mechané |
2011. december 1., csütörtök
Story writing- Történet írás
Gyakran kap az ember olyan házit, hogy írjon egy történetet. Ez egy történet felépítésének rövid szerkezete. Most a Piroska és a farkas történetén keresztül, fogom megmutatni, azt, hogyan írj "story"-t.
1.Title Little Red Riding Hood
2.What happened before the main event- Mi történik a fő történés előtt?
-met the wolf
-picked flowers
3.Main event-Fő történés, a cselekmény
-the wolf ate the grandmother and Little Red Riding Hood
4.End ofthe story
- hunter come and safe them
1.Title Little Red Riding Hood
2.What happened before the main event- Mi történik a fő történés előtt?
-met the wolf
-picked flowers
3.Main event-Fő történés, a cselekmény
-the wolf ate the grandmother and Little Red Riding Hood
4.End ofthe story
- hunter come and safe them
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)